1928. 12. 02. Panyola — 1958. 10. 16. Budapest
Foglalkozása a peres iratok szerint: nyomdai csiszoló
Apja földműves és szövőmester volt. Hat testvére közül hárman már a forradalom előtt Nyugatra mentek. Az elemi iskola után alkalmi munkákat vállalt. 1946-ban átszökött a határon. Amerikában élő rokonaihoz szeretett volna kivándorolni, de csak Franciaországig jutott, ahol beállt az idegenlégióba. 1947 tavaszán, amikor megtudta, hogy az egységét behajózzák Afrikába, megszökött és hazatért. 1948-ban tiltott határátlépésért hat hónap börtönbüntetést szabtak ki rá. 1955-ig még kétszer ítélték el, 1951-ben közveszélyes munkakerülés címén, 1953-ban pedig lopás és közokirathamisítás miatt. Amikor szabadlábon volt, bányászként dolgozott vagy alkalmi munkákból élt. Megnősült, házasságából egy gyermeke született. 1955 szeptemberében három barátjával ismét Ausztriába szökött.
A peres iratok szerint 1955 decemberében, Salzburgban kapcsolatba lépett az amerikai katonai hírszerzéssel (CIC – Counter Intelligence Corps), amelynek beszámolt katonáskodása helyszínéről, a pilisligeti laktanyáról és a magyarországi árakról. 1956. október végén Linzben értesült a forradalom kitöréséről. 27-én Ágfalvánál jött haza, de a határőrök elfogták, és Sopronban három napon át fogva tartották. Október 31-én (vagy november 1-jén) eljutott Budapestre, és csatlakozott a Maros utcai nemzetőregységhez. Részt vett a Külügyminisztérium elleni támadásban és a Rákosi-villa őrzésében. November 3-án társaival Márianosztrára utaztak, hogy az ottani országos börtönből kiszabadítsák a rabokat, de azokat már október végén elengedte a parancsnokság. Visszafelé magukkal vitték a szobi kapitányságon fogva tartott Sarkadi István államvédelmi ügyészt, akit Dunakeszin Corvin közi nemzetőröknek adtak át. Sarkadit a Práter utcai csoport tagjai november 4-én kivégezték. Kiss ugyanezen a napon a nemzetőrség több tagjával együtt tüzelőállást foglalt a fogaskerekű vasút végállomásánál, de a szovjet csapatok közeledtének hírére letették a fegyvert, és elmenekültek.
1957 januárjában – miközben hét embert kijuttatott volna az országból – a határon elfogták. Miután kiderült, hogy a forradalom előtt Ausztriában élt, és rendelkezik osztrák igazolvánnyal, azzal a feltétellel engedték szabadon – és át a határon –, hogy jelent a menekültek kinti körülményeiről. A feladatot elvállalta, de az egyeztetett időben nem tért haza, és jelentést sem készített. December 29-én azonban kénytelen volt visszajönni, miután egy kocsmai verekedésben megölt valakit. Már a határon elfogták.