Foglalkozása a peres iratok szerint: segédmunkás

Munkáscsaládban született. Vezetéknevét szobafestősegéd apja magyarosította Pópáról Pappra, de ő mindkettőt használta. 1939-től öccsével együtt menhelyre adták, mivel nem tudták eltartani őket. Onnan nevelőszülőkhöz került, de 1940-ben a szülei visszavették. A négy elemi után elvégzett egy év polgári osztályt, ám apja halála miatt nem tudta folytatni a tanulmányait. Több helyen is segédmunkásként dolgozott, 1945-től a Ganz (hamarosan Klement Gottwald) Villamossági Gyár öntödéjében. Belépett a Szociáldemokrata Pártba, de a párt beolvasztásakor nem lett tagja a Magyar Dolgozók Pártjának. 1949 és 1951 között katonai szolgálatot teljesített, ott függelemsértés címén tizenöt hónap börtönre ítélték, amit le is töltött. Leszerelése után visszament a munkahelyére, ahol elvégzett egy tanfolyamot, és centrifugálöntő lett. 1953-ban közokirat-hamisítás és csalás címén öt hónap felfüggesztett börtönre ítélték. 1954-ben egy év további szolgálatot vállalt, leszerelése után csak segédmunkásként vették vissza. A forradalom után racionalizálás címén elbocsátották az állásából, a 2. sz. Épületfuvarozó Vállalatnál lett rakodómunkás. A peres iratok szerint 1956. október 24-től egy-egy alkalommal részt vett a Széna téri harcokban (amelyeknek a Ganz Villamossági Gyár, Pópa Papp munkahelye adta a hétterét), ezt ő mindvégig tagadta. Október 26-án beválasztották az üzem ideiglenes munkástanácsába, annak elnökhelyettese lett. Részt vett követeléseik kidolgozásában, amit eljuttattak a kormányhoz, és nagy szerepe volt abban, hogy megsemmisítés helyett kiosztották a munkásoknak a személyzeti osztályon őrzött káderanyagokat. A végleges munkástanács vezetőségébe nem került be, de a testületnek november 27-ig tagja maradt, ő volt a szociális ügyek felelőse. A peres iratok szerint november 4-én reggel csatlakozott azokhoz, akik fegyverrel szálltak szembe az újabb szovjet támadással. Első alkalommal egy páncéloson ülő katonákra nyitottak tüzet, délután pedig egy szerkocsit semmisítettek meg. Pópa Papp mindvégig tagadta, hogy részt vett volna fegyveres harcban. December 1. és 11. között tagja volt a fegyveres gyárőrségnek. A bíróság szerint december 10-én ő lőtt rá egy Maros utcai épület tetejéről egy szovjet–magyar konvojra. Másnap szovjetek vették őrizetbe, de december 21-én szabadlábra helyezték a Gyorskocsi utcai börtönből.