Foglalkozása a peres iratok szerint: vasesztegályos

Négy polgári iskolai osztály elvégzése után küldöncként kezdett dolgozni a kecskeméti rendőrségnél. Később ugyanott a konzervgyárban, majd építővállalatoknál helyezkedett el segédmunkásként. Elnyerte a Kiváló Dolgozó címet. Nőtlen volt, de közös háztartásban élt egy háromgyerekes elvált asszonnyal. 1956. október 28-án a rádió felhívására jelentkezett nemzetőrnek Budapesten, a VII. kerületi rendőrkapitányságon, fegyveres járőrszolgálatra osztották be. Kovács Dezső egységébe került, vele volt a Wesselényi utcában, az Almássy téren, majd végül a Royal szállóban. Mivel Kovács Dezsőt lekötötték a nemzetőrség főparancsnokságának szervezésével kapcsolatos feladatok, az egységet érdemben Kovács Imre irányította. Részt vett a Köztársaság téri pártház ostromában, az elfoglalást követően ő mentette meg a tömegtől Méhes Lajos pártfunkcionáriust, aki a megtorlás idején a Budapesti Katonai Ügyészségen tevékenykedett ügyészként. Társaival igyekezett megakadályozni a fosztogatást, a pártház berendezéséből két teherautónyi felszerelést a Péterfy Sándor Utcai Kórházba szállítottak. Részt vett a felhívásra nem jelentkező államvédelmi tisztek előállításában, november 2-án pedig a Fővárosi Villamosvasút Vállalat Akácfa utcai központjának átkutatásában, ahol egy bejelentés szerint ávósok rejtőztek. (A hír alaptalannak bizonyult.) November 4-re virradóan lefegyverezték az Eötvös utcai honvédségi fegyverraktár őrségét, onnan jelentős mennyiségű fegyvert és más katonai felszerelést a bázisukra szállítottak, amelyet a létszám jelentős mértékű megnövekedése miatt ekkor helyeztek át az Almássy térről a Royal szállóba. November 4. után felvették a harcot a szovjet csapatokkal, amelyeket a körúton épített barikádokkal is igyekeztek feltartóztatni. November 7-ig tudtak kitartani, Kovács ekkor átvitte embereit a Központi Honvéd Kórházba, ahol bekapcsolódtak röplapok terjesztésébe. 1957. július 17-én vették őrizetbe.