Perek

Vádlottak: 93 / 1075

1919. 04. 27. Budapest

Foglalkozása a peres iratok szerint: géplakatos

A per középpontjában a november 4. utáni fegyveres harc állt, de a vádlottakra azt is igyekeztek rábizonyítani, hogy a Köztársaság téren részt vettek a pártház ostromában, majd az épület elfoglalása után a foglyul ejtett védők elleni erőszakos cselekményekben. A hatóságok 1957 nyarának végén kezdték el a nyílt nyomozást, kezdetben Kovács Imre volt az első számú gyanúsított. Az ügy vizsgálatát mindvégig a politikai rendőrség vizsgálati osztálya folytatta. A vád államrend elleni szervezkedés és gyilkosság, valamint társadalmi tulajdon felgyújtása volt. Utóbbi arra vonatkozott, hogy a harcok következtében leégett a Royal szálló egy része. A rendőrségi vizsgálat 1958. február végére fejeződött be. Mivel a vádlottak között fegyveres testületek tagjai is voltak, az ügyben a Budapesti Katonai Bíróság volt illetékes. A katonai ügyészségen 1958. március 15-én kezdődtek az ügyészi kihallgatások. Április elejére elkészült a vádirat, az ügyészség indítványozta, hogy az ügyet a népbírósági rendelet alapján eljáró katonai különtanács tárgyalja. A Kiss István Gábor hadbíró őrnagy vezette különtanács 1958. június 30-án kihirdetett ítéletében négy vádlottat halálra, kettőt életfogytiglani, hatot pedig tíz évet meghaladó börtönbüntetésre ítélt. A nem halálra ítéltek többsége visszavonta fellebbezését, nehogy másodfokon súlyosabb büntetésre, esetleg halálra ítéljék. Az ügy különlegessége, hogy egy felmentő ítélet is született, egy vádlottra pénz főbüntetést szabtak ki, másodfokon pedig egyetlen ítéletet sem változtattak meg: aki kitartott fellebbezése mellett, annak a Szimler János hadbíró alezredes vezette különtanács 1958. október 4-én helybenhagyta az elsőfokú ítéletét.