Perek

Vádlottak: 699 / 1734

1931. 05. 22. Munkács — 1958. 11. 15. Budapest

Foglalkozása a peres iratok szerint: főhadnagy; segédmunkás

Családja nehéz anyagi helyzete miatt négy gimnáziumi osztály elvégzése után fel kellett függesztenie a tanulmányait. Először gazdasági cselédként dolgozott, majd segédmunkásként vállalt munkát építkezéseken. 1949-ben önként jelentkezett katonának, egy év szolgálat után tiszti iskolára küldték. A Bem Légvédelmi Tüzértiszti Iskola befejezése után továbbtanult, elvégzett egy ütegparancsnoki tanfolyamot. Az esztergomi hadosztály légvédelmi tüzérosztálya egyik ütegének parancsnoka lett, előbb hadnagyi, 1956-ban már főhadnagyi rangban. Nős volt, egy – 1956. október 21-én született – kislány édesapja. Az 1956. október 23-ról 24-re virradó éjszakán nem kellett Budapestre mennie, az Esztergomban hátrahagyott csapatokkal maradt. Csak november 1-jén rendelték a fővárosba, hogy légvédelmi ütegével lezárja a Soroksári utat. Ennek érdekében harcálláspontot kellett kiépítsen a pesterzsébeti Jutadombnál. Alakulata azt a feladatot kapta, hogy egyaránt akadályozza meg a Budapest elleni szovjet támadást, valamint azt, hogy őket támadják meg fegyveres felkelők. November 4-én reggel először átengedtek egy nagyobb szovjet oszlopot, majd ágyúval rálőttek egy harckocsivontatóra, de nem találták el. Még reggel melléjük települt a honi légvédelmi tüzérek négy közepes lövegből álló ütege, valamint egyre több nemzetőr és felkelő. Ezt követően került sor arra az összecsapásra, amelyben kilőttek két harckocsit, két sorozatvetőt, két teher- és egy személygépkocsit. Üldözőbe vették a kilőtt járművekből menekülő katonákat, két sebesülten foglyul ejtett államvédelmist pedig agyonlőttek. Kicska november 4. után visszatért Esztergomba, aláírta a tiszti nyilatkozatot. Alakulatának felszámolása után 1957. október 17-i őrizetbe vételéig Vácon szolgált. Első és másodfokon is halálra ítélték.

Az eljárás középpontjában az 1956. november 4-i jutadombi csata állt, az az ütközet, amelyben a szovjet csapatokat novemberben a legnagyobb veszteség érte: a honvédek kilőttek két harckocsit, két sorozatvetőt, két teher- és egy személygépkocsit. A fegyveres harcot követően agyonlőttek két, a felkelők által foglyul ejtett, sebesült államvédelmist, akik korábban a szovjeteket kalauzolták. Az ügy a vádlottak számát tekintve a megtorlás legnagyobb pere volt: az ötvenkét bíróság elé állított személyen keresztül lényegében egy teljes hadosztályt vontak felelősségre. Noha a cselekmény ismert volt, csak 1957 őszén kezdődött meg az eljárás, addig kollektív büntetésként megelégedtek a hadosztály felszámolásával. A perbe vont tisztek többsége addig nemcsak szabadlábon maradt, de le sem szerelték. Az ügyben a vizsgálatot a Belügyminisztérium II/1. Osztálya, a politikai rendőrség katonai elhárításért felelős szervezeti egysége folytatta le. A nyomozás lezárása után a katonai ügyészség emelt vádat, és első, valamint másodfokon is a katonai bíróságok különtanácsa járt el, amelyre a népbírósági rendeletben meghatározott feltételek és szabályok voltak érvényesek. A tárgyalás zárt volt, az ügy iratait pedig a titkos ügykezelés szabályai szerint irattárazták. Jogerősen halálra ítélték a hadosztály parancsnokát, Mecséri János ezredest, valamint a jutadombi harcálláspontok kiépítéséért felelős két tisztet, Szendi Dezső alezredest és Szabó Pál őrnagyot, akik november 4-én nem is tartózkodtak az ütközet helyszínén. Szintén a legsúlyosabb ítéletet kapta az a két ütegparancsnok, Rémiás Pál hadnagy és Kicska János főhadnagy, akinek a katonái megtámadták a szovjeteket, valamint azok a sorkatonák, akiket valamilyen formában felelősnek tartottak a foglyul ejtett államvédelmisek megöléséért: Kálmán Dezső és Magyar János őrvezetők. A perben a bíróság a kivégzettekén kívül még négy sorkatona ügyében hozott jogerős halálos ítéletet. A forradalom után Nyugatra menekült Molnár Gézára távollétében szabtak ki halálbüntetést, így azt nem lehetett végrehajtani, Puchert János, Paska Elemér és Dobrosi Lajos pedig kegyelmet kapott az Elnöki Tanácstól, amely büntetésüket életfogytiglani börtönbüntetésre változtatta.