Perek

Vádlottak: 997 / 1734

1917. 03. 18. Perbete — 1957. 04. 18. Budapest

Foglalkozása a peres iratok szerint: betanított lakatos

A Felvidéken született, az első bécsi döntést követően lett (ismét) magyar állampolgár. 1941 végén behívták katonának, mire – nyilván a frontszolgálat elkerülése érdekében – rendőrnek jelentkezett. 1945-től tovább folytathatta rendőri munkáját, de 1951 nyarán, vélhetően a rendőrség „horthysta elemektől” való megtisztítására szervezett akció keretében, elbocsátották. A Csepel Autógyárban lett segédmunkás, majd lakatos. 1945-től a tagrevízióig tagja volt a kommunista pártnak, és kétszeres sztahanovistaként is hírnevet szerzett magának. 1956-ban sokáig csak szemlélője volt a pesterzsébeti eseményeknek. November 1-jén nemzetőrnek jelentkezett a helyi rendőrkapitányságon, 3-án kapott igazolványt. November 4-én reggel szolgálatra jelentkezett, de nem vállalta a szovjetek elleni harcot, hazatávozott. Amikor délben visszatért a kapitányságra, a szintén nemzetőr Láng Sándor, akivel 1951-ig együtt szolgált a rendőrségen, elhívta magával, hogy állítsák elő Turner Kálmánt. A harcok elől a pincéjébe húzódó Turnert az iratok szerint Láng a helyiségben agyonlőtte. Mivel Láng még november elején Ausztriába menekült, Turner megöléséért egyedül Micsinait állították bíróság elé.

A karhatalom 1956. november 24-én házkutatást tartott Micsinai István, valamint a már külföldre menekült Láng Sándor lakásán, és Micsinait gyilkosság gyanújával őrizetbe vették. Ekkor még gyanúsítottként kezeltek egy harmadik személyt is, aki egy házban lakott a november 4-én agyonlőtt Turner Kálmánnal. A politikai rendőrség budapesti vizsgálati osztálya két héttel később rendelte el a nyomozást. A vizsgálatot a rendelkezésre álló egy hónapon belül befejezték, majd az ügyet vádemelési javaslattal átadták a fővárosi ügyészségnek. Ott – az ötvenhatos perek standardjától eltérően – a vádlott mellett tanúkat is kihallgattak, mielőtt január 31-én elkészült a vádirat. Az ítélet alapvetően a vádlott vallomásain alapult, de a bizonyításban jelentős szerepet kapott az a Turnerrel egy házban lakó fiatalember is, akit novemberben még a gyilkosság gyanúsítottjának tartottak. Ügyében akkor hozott nyomozást megszüntető határozatot a politikai rendőrség, amikor a Micsinai esetében folytatott vizsgálatot lezárták. Micsinait a bíróság nem rendkívüli eljárásban tizenöt évi börtönbüntetésre ítélte. Fekete László tanácsa bűnösnek találta szándékos emberölés, valamint fegyverrejtegetés és hivatali hatalommal visszaélés bűntettében (november 4-én nemzetőrként jelent meg Turner Kálmán portáján). Az ügye másodfokon népbíróság elé került, amely a vádlott újbóli kihallgatása után hozott ítéletet. Vida Ferenc tanácsa a Legfelsőbb Bíróság március végi állásfoglalása alapján (amelyről maga Vida tartott tájékoztatót a bíráknak) előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosságnak minősítette Turner megölését, a nemzetőrségi tagságot pedig az államrend elleni szervezkedésben való részvételnek. Mindezek alapján Micsinai ítéletét halálbüntetésre súlyosította. Miután a népbírósági tanács nem ajánlotta kegyelemre, három nappal később kivégezték.