Perek

Vádlottak: 1080 / 1734

1927. 07. 18. Kecskemét — 1957. 10. 01. Budapest

Foglalkozása a peres iratok szerint: vájár

Előéletéről a források hiánya miatt nagyon kevés tudható. Kecskeméten született, az elemi iskola után mezőgazdasági munkákból élt. 1944 végén tagja lett az SS-nek, de nem tudni, hogy önként vagy (kényszer)sorozással. Ezért 1945-ben hat hónap börtönre ítélték. 1946. április 19-én internálták, de május 2-án megszökött, és csak 1949. április 27-én tudták elfogni. Vájárnak tanult, de szakmájában keveset dolgozott. Megnősült, három gyereke született. A peres iratok szerint hétszer volt büntetve. Utoljára lopás és orgazdaság miatt, 1956 márciusában szabadult. Ezt követően alkalmi munkákból és feketézésből tartotta fenn magát. 1956. október 31-én jelentkezett a kecskeméti nemzetőrségbe. Néhány társával még aznap lefoglalta az MDP megyei szervezetének a pénzét, mintegy 235 ezer forintot, amiből 24 ezret megtartott, a többit a nemzetőrség céljaira fordította, illetve juttatott belőle az akcióban vele részt vevőknek. Más nemzetőri tevékenysége nem ismert, mindössze annyi, hogy legalább egy alkalommal őrségben volt a tiszakécskei postánál. 1956. november 7-én találkozott volt rabtársával, Virágh Imrével, majd megismerkedett Szabó Jánossal. Együtt határozták el a Kecskemét-máriavárosi posta kirablását. November 15-én Szabó és Virágh mintegy százezer forintot zsákmányolt, Nagy motorral várt rájuk. Virághot még aznap, a többieket 18-án fogták el. Nagy Lajost 1957. február 19-én társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett rablás és fegyverrejtegetés miatt tizennégy év börtönre ítélte a Szegedi Megyei Bíróság. A Legfelsőbb Bíróság március 18-án új eljárást rendelt el ellene a forradalom alatti cselekménye miatt.

1956. november 18-án vették őrizetbe, három nappal azt követően, hogy két társával kirabolta Kecskemét–Máriaváros postáját. Az ítélet szerint a pénzzel a munkástanácsokat akarták segíteni. Ezen cselekményéért a Szegedi Megyei Bíróság 1957. február 19-én Nagyot tizennégy, társait tizenkét–tizenkét év börtönre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság március 18-án a más perben halálra ítélt Szabó János büntetését tíz évre szállította le, Nagy Lajossal szemben pedig – 1956. október 31. és november 4. közötti nemzetőri tevékenysége és egyéb bűncselekmények felderítésére – új eljárást rendelt el. A megismételt eljárás során Nagy Bognár Ferenccel, a kecskeméti nemzeti bizottság elnökhelyettesével és munkástanácsi képviselőjével került egy perbe. A Szegedi Megyei Bíróság 1957. június 29-én Nagyot a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel, társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett, különösen nagy kárt okozó rablás, robbanóanyag jogosulatlan tartása és fegyverrejtegetés miatt halálra, Bognárt tíz év börtönre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság szeptember 23-án helybenhagyta az ítéletet. Nagy Lajost 1957. október 1-jén, a Kozma utcai börtönben végezték ki. A Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltárának tájékoztatása szerint az eredeti peranyagot az 1980-as években selejtezték. Az első- és a másodfokú ítélet egy-egy másolatát az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, illetve a másodfokú ítélet egy példányát, valamint Nagy Lajos első perének mindkét fokú ítéletét a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őrzik (utóbbiakat, mivel nincsenek összefüggésben az 1956-os forradalommal, nem közöljük). Az első- és a másodfokú tárgyalás jegyzőkönyvei, a vizsgálati és az ügyészségi iratok nem állnak rendelkezésünkre.