Foglalkozása a peres iratok szerint: vájár

Előéletéről a források hiánya miatt nagyon kevés tudható. Kecskeméten született, az elemi iskola után mezőgazdasági munkákból élt. 1944 végén tagja lett az SS-nek, de nem tudni, hogy önként vagy (kényszer)sorozással. Ezért 1945-ben hat hónap börtönre ítélték. 1946. április 19-én internálták, de május 2-án megszökött, és csak 1949. április 27-én tudták elfogni. Vájárnak tanult, de szakmájában keveset dolgozott. Megnősült, három gyereke született. A peres iratok szerint hétszer volt büntetve. Utoljára lopás és orgazdaság miatt, 1956 márciusában szabadult. Ezt követően alkalmi munkákból és feketézésből tartotta fenn magát. 1956. október 31-én jelentkezett a kecskeméti nemzetőrségbe. Néhány társával még aznap lefoglalta az MDP megyei szervezetének a pénzét, mintegy 235 ezer forintot, amiből 24 ezret megtartott, a többit a nemzetőrség céljaira fordította, illetve juttatott belőle az akcióban vele részt vevőknek. Más nemzetőri tevékenysége nem ismert, mindössze annyi, hogy legalább egy alkalommal őrségben volt a tiszakécskei postánál. 1956. november 7-én találkozott volt rabtársával, Virágh Imrével, majd megismerkedett Szabó Jánossal. Együtt határozták el a Kecskemét-máriavárosi posta kirablását. November 15-én Szabó és Virágh mintegy százezer forintot zsákmányolt, Nagy motorral várt rájuk. Virághot még aznap, a többieket 18-án fogták el. Nagy Lajost 1957. február 19-én társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett rablás és fegyverrejtegetés miatt tizennégy év börtönre ítélte a Szegedi Megyei Bíróság. A Legfelsőbb Bíróság március 18-án új eljárást rendelt el ellene a forradalom alatti cselekménye miatt.