| Panczer Ferencet először 1956. december 11-én vették őrizetbe, miután a negyvennyolc órás sztrájk mellett agitált, és szidta a villamosokat munkára kényszerítő karhatalmistákat. Miután az izgatáson túl minden más vádat tagadott, 1957. január 30-án közbiztonsági őrizetbe helyezték. Kistarcsáról április 9-én – súlyos betegsége miatt – ügyészségi határozatra szabadult. Kalauzként dolgozott tovább, amíg 1957. július 5-én ismét őrizetbe nem vették. Betegsége következtében a másfél hónapos vizsgálati fogság kivételével általában a rabkórházban tartották.
Már első őrizetbe vételekor is azzal vádolták, hogy részt vett a Köztársaság téri ostromban és az azt követő gyilkosságokban, amit következetesen tagadott, olyan tanút pedig nem tudtak felderíteni, aki látta volna harc közben, vagy azt, hogy részt vett a foglyul ejtett védők legyilkolásában. Egy olyan, hátulról készített fotó alapján azonosították, amelyen alig látszott valami az arcából. A politikai rendőrség egy hónap után, augusztus elején lezárta a vizsgálatot, és az ügyet vádemelési javaslattal átadták az ügyészségnek. Ott elakadt, és csak decemberre készült el a vádirat, amely Panczert államrend elleni szervezkedésben való tevékeny részvétellel vádolta azon az alapon, hogy október 30-án az ávósok elleni harcra hívta az embereket.
A vádat a tárgyaláson többrendbeli, meghatározhatatlan számú gyilkosságra terjesztették ki. Panczer továbbra is következetesen tagadott. Ezt a hatóság úgy értékelte, hogy „a bíróság tagjaival szemben szemtelen és arrogáns magatartást tanúsított”, ezért öt nap szigorított fogsággal fenyítették (ezalatt csak kétszer kapott hideg élelmet). A tárgyalás rendkívül vontatottan haladt, hol a védelem kért elnapolást bizonyításkiegészítés, hol az ügyészség vádkiterjesztés érdekében. Panczer testi és idegrendszeri betegségének több fórum előtt történő diagnosztizálása sok időt vett igénybe, a bíróság ezen okból is többször rendelt el halasztást. A vádlottat Kelemen Endre, a fővárosi bíróság orvosszakértője, majd az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága is megvizsgálta. Végül a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának alárendelt Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet megállapította, hogy noha Panczer a demencia jeleit mutatja és súlyosan pszichopátiás, ez nem akadályozta abban, hogy cselekedetei társadalmi veszélyességét felismerje, vagyis elítélhető. A Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa egyhangúlag nem ajánlotta kegyelemre. A forradalom második évfordulóján, a Kozma utcai börtön udvarán végezték ki. |