Foglalkozása a peres iratok szerint: főkönyvelő

Apja gazdasági akadémiát végzett, majd rendőrtiszt lett, 1944-től Szegeden szolgált. Kováts a tanulmányait Szegeden kezdte meg, Kiskunhalason érettségizett. 1944 őszén leventeként a kaposvári páncéltörő zászlóaljhoz került. Pockingban esett hadifogságba, ahonnan 1946-ban tért haza. Beiratkozott az orvosi egyetemre, de csak egy évet végezhetett el, mert 1947-ben izgatás vádjával négy év börtönre ítélték. Szabadulása után traktoros lett, majd könyvelői képesítést szerzett. 1952-ben behívták katonának, őrvezetőként szerelt le. 1955-ben sikerült beiratkoznia esti tagozatra az egyetemre. Közben az óföldeáki, majd a 1956. szeptember 1-től a röszkei termelőszövetkezet könyvelőjeként dolgozott. 1956. október 19-én a József Attila Kör gyűlésén élesen kritizálta a rendszert és vezetőit. Szegeden október 25-én zajlott az első nagyobb tüntetés, ekkor igyekezett nyugtatni az embereket. Este részt vett azokon a megbeszéléseken, amelyek célja a vérontás elkerülése volt. A városparancsnoksággal sikerült megállapodni, hogy amennyiben a tüntetés békés marad, és távol maradnak a város központjától, a Széchenyi tértől, akkor nem fognak fellépni ellenük. Másnap folytatódtak a tüntetések. Az előző esti megbeszélés vezetői, köztük Baróti Dezső professzor és Kováts József, igyekeztek távol tartani a demonstrálókat a Széchenyi tértől, de ez csak egy ideig sikerült. Amikor a tüntetők áttörték a szervezők vonta kordont, a karhatalom tüzet nyitott. Egy tizenhét éves munkás meghalt, tizenhatan megsebesültek. Kováts is megsebesült, október 29-ig a sebészeti klinikán kezelték. A vérengzés hatására minden üzem sztrájkba lépett, a hatalom kénytelen volt meghátrálni, és Perbíró József vezetésével október 27-én megalakult a néptanács (nemzeti bizottság), amelynek elnökségébe két nappal később Kovátsot is beválasztották. Először a mezőgazdasági osztályra került, majd pénzügyi ellenőr lett, 31-től pedig a belbiztonsági szerveket (rendőrség, börtön, tűzoltóság) felügyelte. Segélyeket utalt ki a Szegeden rekedt munkásoknak és túlórázó rendőröknek, valamint igyekezett összeszedetni az illetéktelen kezekbe került fegyvereket. November 4-én a nemzetőrség ellátására felvett százezer forintot. Aznap a néptanács élére állt a tőle függetlenül elhatározott fegyveres ellenállásnak, de másnap, belátva a küzdelem hiábavalóságát, a fegyver letételére szólították fel az embereket. November 5-én délelőtt Kováts vezette a néptanács ülését, amelyen döntöttek a Kádár-kormány elismeréséről, és arról, hogy a véráldozat elkerülése érdekében felveszik a kapcsolatot a szerveződő MSZMP-vel. Erre nem kerülhetett sor, mivel a szovjetek őrizetbe vették a nemzeti bizottság vezetőit.