Perek

Vádlottak: 288 / 1734

1931. 03. 03. Gyöngyös

Foglalkozása a peres iratok szerint: szövőgyári munkás

A szegedi Kováts Józsefet már 1956. november 6-án őrizetbe vették. A magát néptanácsnak nevező szegedi forradalmi tanács vezetői ellen indított eljárás – Perbíró József és társai – másodrendű vádlottja lett. A népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésével és sikkasztással vádolták. A Szegedi Megyei Bíróság népbírósági tanácsa a tizenegy vádlottból tízet talált bűnösnek, egyet felmentett. Halálos ítéletet egyedül Kováts Józsefre szabtak ki. A per egyike volt a nagyobb vidéki városok forradalmi vezetői ellen lefolytatott eljárásoknak. A helyzet annyiban volt különleges, hogy a forradalom nagyrészt Szegedről indult, az ottani József Attila Kör és MEFESZ tevékenysége eredményeként. Kováts, akinek az apja 1945 előtt rendőrtiszt volt, ő maga pedig négy évet ült izgatás vádjával, és már október 19-én élesen kritizálta a rendszert és vezetőit, tökéletesen alkalmas volt arra, hogy az „osztályellenség” és a „reakciós” szerepét osszák rá az eljárásban. Súlyosbította a helyzetét, hogy Perbíró professzor megbízása alapján Szegeden ő vette át a rendőrség (ahogy a perben, talán szovjet mintára, nevezték: a belbiztonsági szervek) felügyeletét. Az intézkedés – amely részben éppen a rendőrök védelmét szolgálta, és azt célozta, hogy továbbra is részt tudjanak venni a rend fenntartásában – a perben súlyos váddá torzult, és a peres iratok szerint Kováts a tisztség felhasználásával horthysta rendőrök és rendőrtisztek bevitelén „keresztül akarta a rendőrséget teljes egészében az ellenforradalom szolgálatába állítani”. A periratok szerint Szegeden a Perbíró által vezetett nemzeti bizottság (néptanács) 1956. október 27-én vette át a közigazgatást. Kováts előbb a pénzügyi osztályon lett ellenőr, majd a belbiztonsági szerveket felügyelte. November 4-én felvett százezer forintot a nemzetőrség költségeinek fedezésére. A bíróság úgy ítélte meg, hogy abból a nemzeti bizottság illegalitásba vonulását szándékozott biztosítani. Ez képezte a sikkasztási vád alapját, annak ellenére, hogy november 6-án az ítélet szerint visszavitte az összeget. A Szegedi Megyei Bíróság Népbírósági Tanácsa 1958. február 25-én Kovátsot a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetése és társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett, különösen nagy kárt okozó sikkasztás vádjával halálra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság október 1-jén kelt ítéletében cselekményét a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom vezetésének minősítette, a sikkasztási vádból pedig kikerült a különösen nagy kárt okozó jelző. A korábbi ítéletet helybenhagyták. Öt nappal később, Szegeden végezték ki. Perbíró Józsefet életfogytig tartó börtönre ítélték, a többiek két és nyolc év közötti büntetéseket kaptak.

1957.03. 05. — 1957.08. 22.

Vizsgálati szakasz

Gyanúsított

Főkihallgató

Nyomozó szerv

Derzsi Endre

Nyomozati
cselekmények

Elek Imre rny. főhadnagy

Társak

1957.10. 07.

Ügyészségi szakasz

Gyanúsított

Ügyész

Ügyészség

Derzsi Endre

Intézkedések

dr. Falábu Dezső

Csongrád Megyei Ügyészség

Vádiratban
foglalt vád

Társak

1957.12. 09. — 1958.10. 01.

Bírósági szakasz

Elsőfokú eljárás 1957. 12. 09. — 1958. 02. 25.

Perszám

Eljáró bíróság

Tárgyalás módja

Helyszíne

Tárgyalási napok

NB.1103/1957

Szegedi Megyei Bíróság népbírósági tanácsa

nyilvános

Szeged

1957.12.09. , 12.10. , 12.11. , 12.13. , 12.16. , 12.18. , 12.20. , 12.23. , 12.27. , 1958.01.02. , 01.03. , 01.06. , 01.07. , 01.08. , 01.09. , 01.10. , 01.13. , 01.16. , 01.17. , 01.20. , 01.24. , 01.27. , 01.29. , 02.04. , 02.06. , 02.07. , 02.12. , 02.13. , 02.25.

Vádlottak

Bírói tanács

A tárgyaláson eljáró ügyész

VII.

tanácsvezető bíró

Társak

népbíró