Foglalkozása a peres iratok szerint: géplakatos

Apja bányász, anyja postás volt. Az elemi után két gimnáziumi osztályt végzett, majd 1945-től géplakatosnak tanult. 1947-től a dorogi Erzsébet-aknán dolgozott. Egy évvel később önként vonult be katonának, a Határőrséghez került. 1950-ben függelemsértésért négy hónap fogházbüntetésre ítélték, de rehabilitálták, három hónap után szabadult. Tiszti iskolára vezényelték, 1955. március 15-én alhadnagyként avatták gépkocsi technikus tisztté. Esztergomba helyezték és a más perben kivégzett Mecséri János ezredes vezette gépesített hadosztály szállító századának parancsnoka lett. 1953-ban nősült meg, egy gyereke született. Esztergomban 1956. október 26-án volt az első tüntetés, amelyre a környező településekről buszokkal is érkeztek. A tömeg a hadosztályparancsnoksághoz vonult, és csatlakozásra hívta fel a katonákat. Csíki, az őrség parancsnoka előbb visszavonta embereit, de amint a tüntetők átértek a Sötét kapunak nevezett alagúton, amelynek túloldalán a hadosztályparancsnokság épülete volt, a katonák tüzet nyitottak. Egyesek szerint Csíki adta ki a parancsot a tizennégy-tizenhat halálos áldozatot és rengeteg sebesültet eredményező fegyverhasználatra. Ezt mindvégig tagadta, és állítását valószínűsíti, hogy október 28. után is beosztásában maradt. November 2-án egy kocsioszloppal a Budaörsi úton lévő Zalka Máté Híradó Tiszti Iskolába rendelték. A laktanyát november 4-én reggel rövid harc után elfoglalták a szovjetek. Csíki gyalog indult haza. A Bécsi úton egy szovjet járőr lefegyverezte, ezt követően csatlakozott az Újlaki Téglagyárba települt felkelőkhöz. Tüzet nyitott egy szovjet katonára, de nem találta el. Másnap néhány társával átment a Schmidt-kastélyba. Az ottani parancsnok, a vele együtt kivégzett Pércsi Lajos őrnagy felderítőtisztté nevezte ki. A Sztálin (ma Árpád) híd, a Flórián tér és a Filatorigát térségében lévő szovjet csapatokat kellett megfigyelnie. Pércsi távozása után, november 6-án átvette a parancsnokságot a felkelők fölött. A szintén vele együtt halálra ítélt Erdősi Ferenc hadnaggyal Szentendréről hozatott lövegeket. Ezekkel és korábban szerzett aknavetőikkel 7-én két szovjet teherautót kilőttek, és zsákmányoltak egy négycsövű légvédelmi géppuskát. Egyik csoportjuk lőtte a menekülő szovjet katonákat is. Hivatalos adatok szerint az ütközetben kilenc szovjet katona és egy magyar polgári személy vesztette életét. Aznap este feloszlatta egységét, és hazament. November 12-én Esztergomban jelentkezett a honvéd karhatalomba. 1957. május 1-jén léptették elő hadnaggyá, augusztusban megkapta az „ellenforradalom” leverésében érdemet szerzők kitüntetését, a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérmet. Szeptember 12-én „ellenforradalmi” cselekményeiért őrizetbe vették.