Foglalkozása a peres iratok szerint: zárlakatos

Apja molnársegéd, anyja egy MÉH-telep portása volt. 1945-ben egy balesetben mindkét lábát elvesztette, műlábat kapott. Nyolc elemit végzett, majd műszerész és bőrdíszműves szakmát tanult. 1952-ben végzett, majd hosszabb betegeskedést követően az Elzett-gyárban kapott munkát. 1956. október 23-án jelen volt a Rádió ostrománál, ahol egy időre átvett egy puskát, amelyet nem használt. Még aznap este kapott egy géppisztolyt, amellyel az iratok szerint leadott néhány lövést szovjet páncélosokra a Rákóczi úton. Ekkor sebesült meg a szemén, a Rókus-kórházban látták el. Október 30-án a pártház elfoglalása után a Köztársaság téren is megjelent, ahol tanúja volt az épület kifosztásának. November 5-én szobatársától, Bencze Istvántól átvett két pisztolyt az azokhoz való lőszerekkel, amelyeket elrejtett a ruhásszekrényében. Később Bencze az egyik pisztolyt visszakérte, és egy csatornába dobta. A rendőrök 1956. december 24-én, bejelentés alapján kiszálltak a Dobozi utcai munkásszállóra, ahol Pintér is lakott. Felszólítás nélkül átadta a pisztolyt és a lőszereket. Azonnal őrizetbe vették. Benczét is letartóztatták, de négy nappal később szabadlábra helyezték, ellene nem indult eljárás, még csak tanúskodnia sem kellett a tárgyaláson.