Foglalkozása a peres iratok szerint: villanyszerelő

Jugoszláviában született. Szülei válását követően, 1935-ben Magyarországra jött, ahol a nagyszülei nevelték. Két polgári iskolai osztály elvégzése után műszerésznek tanult, és a Ganz Villamossági Gépgyárban kezdett dolgozni. 1944-ben megnősült, egy gyermeke született, 1956-ban már külön élt a feleségétől. Jóllehet folyamatosan Magyarországon élt, nem folyamodott állampolgárságért. 1949-ben mint jugoszláv állampolgárt kiutasították, de visszaszökött. Internálták, egy éven belül azonban szabadon engedték. Rövid ideig tagja volt a kommunista pártnak. Munkahelyei többségén műszerészként helyezkedett el. Az iratok szerint 1956-ban egy újításon dolgozott, de az ahhoz szükséges alkatrészekhez lopás útján jutott hozzá, ezért két év nyolc hónap börtönre ítélték. (Büntetésének nincs nyoma a büntetés-végrehajtási iratai között.) Szabadságvesztésének letöltését 1956. október 24-én kellett volna megkezdenie. Október 24-én a Nagy Ignác utcai börtön a rendkívüli helyzetre tekintettel nem fogadta be. Jelentkezett a munkahelyén, ahonnan a II. kerületi pártház védelmére küldték, noha már nem volt párttag. Október 26-án csatlakozott a Széna téri fegyveresekhez. Részt vett a Honvédelmi Minisztérium küldöttségeivel folytatott fegyverletételi tárgyalásokon, október 30-án pedig a Széna tériek képviseletében jelen volt a Petőfi Katonai Akadémián az együttműködésről tartott megbeszélésen. Tagja maradt a Széna téri egységnek annak nemzetőrséggé alakulása után is, a vidékről és külföldről érkező segélyek fogadását intézte. A csoport önállóságával szemben szorgalmazta, hogy rendeljék alá magukat a Király Béla és Kopácsi Sándor vezette Forradalmi Karhatalmi Bizottságnak, majd november 2-án bejelentette a nemzetőröknek a csatlakozást. Miután a parancsnokság áttette a székhelyét a Maros utcai államvédelmi laktanyába, a Széna téren maradt egység parancsnoka lett. November 4-én felvették a harcot a támadó szovjet csapatokkal. Másnap, miután a bázisuk aknatalálat következtében védhetetlenné vált, a fegyveresek elmenekültek. Az épületet Ekrem adta át a szovjeteknek, akik nem vették őrizetbe, sőt a fegyverét is meghagyták. Nagykovácsiban csatlakozott az oda Király Béla vezetése alatt visszavonuló nemzetőrökhöz. Király felderítő útra küldte, de az adyligeti laktanya közelében balesetet szenvedett a motorjával, eltört a lába. Kórházba került, ott vették őrizetbe 1956. december 27-én. Ügyében a politikai rendőrség budapesti vizsgálati osztálya folytatta le a nyomozást, amelyet 1957. május 14-én zártak le.