1933. 10. 05. Csilizradvány — 1957. 11. 29. Budapest
Foglalkozása a peres iratok szerint: csillés
Apja vasutas volt, anyját korán elvesztette. Hét általános iskolai osztály elvégzése után önállósította magát. Budapestre költözött, és a Vörös Csillag Traktorgyárban tanult öntőnek. 1952-ben áthelyezték a Gamma-gyárba, ám mivel ezt nem fogadta el, Dorogra küldték bányamunkára. Még abban az évben behívták katonának Aszódra, a gépkocsizó tüzérekhez. Leszerelését követően visszament bányásznak, a forradalom kitörésekor Pilisszentivánon dolgozott csillésként. Kiváló munkájáért sztahanovista oklevéllel is jutalmazták.
1956. október 25-én részt vett a Pilisszentivánon lezajlott tüntetésen. Másnap egy nagyobb csoporttal Budapestre utazott, és csatlakozott a Széna téri fegyveresekhez. 27-én Szabó János (Szabó bácsi) vette át a fegyveresek vezetését, és tárgyalásokat kezdett a Honvédelmi Minisztérium megbízottjaival a tűzszünetről. Miután azok nem vezettek eredményre, egy magyar–szovjet vegyes katonai egység koncentrált támadást indított a Széna téri bázis ellen, amely elől a fegyveresek elmenekültek. A Pilisből érkezettek többsége hazatért, és Pilisszentivánon létrehozta a nemzetőrséget. A csoporthoz a következő napokban nagy számban csatlakoztak Komárom–Esztergom megyei fegyintézetekből szabadult elítéltek.
Rusznyák és társai október 31-én tértek vissza Budapestre, csatlakoztak a Széna téri nemzetőregységhez, amelyen belül a pilisszentiváni bányászok Rusznyák vezetésével külön csoportot alkottak. A parancsnokság még aznap átköltözött a kormányőrség Maros utcai laktanyájába. Rusznyák november első napjaiban részt vett a felhívásra nem jelentkező államvédelmisek felkutatásában, Maros utcában történő előállításában. November 1-jén társaival Csolnokra mentek, hogy kiszabadítsák az elítélteket az ottani büntetés-végrehajtási munkahelyről, ám ez már napokkal korábban megtörtént. Őrizetbe vettek azonban két felügyelőt, az ott maradt fegyvereket pedig beszállították a Maros utcai parancsnokságra. November 2-án majdani pertársa, Bán Róbert vezetésével a nyugati határhoz indultak, hogy kötszert és gyógyszert hozzanak a János-kórház részére, de Győrben nem kapták meg a határ átlépéséhez szükséges engedélyt, ezért továbbmentek Szombathelyre. Ott a határőrlaktanyában szálltak meg, amelyet másnap reggel a szovjetek harc nélkül elfoglaltak, Bán Róbert csoportját pedig foglyul ejtették és Kárpátaljára deportálták.
Rusznyákot december 9-én átadták a magyar hatóságoknak, de nem került szabadlábra, december 22-én pedig előzetes letartóztatásba helyezték. Az ügyében a politikai rendőrség Pest megyei osztálya által lefolytatott vizsgálatot 1957. április 24-én viszonylag enyhe vádakkal (izgatás, személyes szabadság megsértése stb.) zárták le, amelyek aztán az ügyészi szakban váltak súlyosakká.