Perek

Vádlottak: 345 / 1734

1935. 02. 06. Mohora

Foglalkozása a peres iratok szerint: mezőgazdasági munkás

Silye Sámuelt a peres iratok szerint 1959. május 30-án helyezték előzetes letartóztatásba. Szervezkedésben való tevékeny részvétellel és gyilkossággal vádolták. Volt katonatársával együtt állították bíróság elé, akikkel november 4-én csatlakoztak a kőbányai ellenállókhoz. A kőbányai fegyveres ellenállás jelentős katonai veszteségeket okozott a szovjeteknek, és politikait a magát a munkáshatalom visszaállítójának tekintő Kádár-kormánynak. A megtorlás ennek megfelelően súlyos volt, a perben első fokon négy halálos ítélet született. Hogy ezek közül végül csak egyet hajtottak végre, az feltehetően annak tudható be, hogy 1959 végén a politikai hatalom bel- és külpolitikai okokból már nem a megtorlást, hanem annak leállítását szorgalmazta. A Budapesti Katonai Bíróság 1959. szeptember 21-én a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel és ezzel halmazatban tettestársi minőségben elkövetett többrendbeli gyilkosság vádjával halálra ítélte Silyét. A Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának különtanácsa november 18-án cselekményét a szervezkedés mellett többrendbeli, szám szerint meg nem határozható gyilkosságnak és többrendbeli, szám szerint meg nem határozható gyilkossági kísérletnek minősítette, a korábbi ítéletet jogerőre emelték. A korabeli ítélkezési gyakorlatnak megfelelően gyilkosságnak, illetve gyilkossági kísérletnek minősítették a szabályos tűzharcban való részvételt. Súlyosító körülményként tekintették, hogy Silye és társai katonaként csatlakoztak a forradalmárokhoz, és lövegeiket is bevetették a szovjetek ellen. A vele együtt halálra ítélt Zabos Ádám és Zoványi József büntetését december 29-én életfogytig tartó börtönre változtatta az Elnöki Tanács, az első fokon halálra ítélt Szabó István büntetését másodfokon enyhítették életfogytig tartó börtönre. Silye Sámuelt 1959. november 21-én, a Kozma utcai börtön udvarán végezték ki.