Perek

Vádlottak: 242 / 1734

1932. 06. 11. Beled

Foglalkozása a peres iratok szerint: segédmunkás

A Sipos Zsigmond és társai elleni per középpontjában Bojti Imre karhatalmista őrnagy 1957. január 12-i megölése állt. Az ügyben még januárban a Budapesti Katonai Ügyészség kezdett nyomozni. Március 18-án eredménytelenül zárták le az ügyet. Az iratokat két nap múlva kikérte a politikai rendőrség budapesti vizsgálati osztálya, amely napokon belül őrizetbe vette Sipost és társait, akik ellen az elsőrendű vád Bojti őrnagy meggyilkolása volt. A politikai rendőrség nagyszabású szervezkedésbe ágyazta a karhatalmista őrnagy halálát. Eszerint Siposék egy új felkelés kirobbantása érdekében gyűjtöttek fegyvereket, terjesztettek röpcédulákat, terveztek szabotázsakciókat, és követtek el több betörést a szervezkedés anyagi feltételeinek megteremtése érdekében. Az ügyet összekapcsolták a MUK-kal. Az állítólagos szervezkedés tagjain kívül eljárás alá vonták azokat is, akiken keresztül Siposék fegyverhez jutottak, de többségüket a vizsgálat lezárásakor elengedték. A rendőrség a rendelkezésére álló két hónapos határidőn belül befejezte a vizsgálatot, és az ügyet vádemelési javaslattal átadta a fővárosi ügyészségnek. Az ügyészség Sipost és Erdészt gyilkossággal, fegyverrejtegetéssel és más köztörvényes bűncselekményekkel vádolta, ezeken felül Sipost szervezkedés vezetésével is. Társaik ellen szervezkedésben részvétel vagy fegyverrejtegetés címén emeltek vádat. Június 20-án, hat nappal a vádirat elkészülte után a Fővárosi Bíróság Tutsek Gusztáv vezette tanácsa a gyorsított eljárás szabályai szerint kezdte meg a tárgyalást, és két nap múlva, a harmadik tárgyalási napon már meg is hozta az ítéletet: a per három első vádlottját halálbüntetéssel sújtotta. A szervezkedés vezetése címén elítélt Erdész nemcsak nem vezette a szervezkedést, de nem is tudott arról, Sipos pedig állítólagos szervezkedésétől függetlenül követte el köztörvényes, vagyon elleni bűncselekményeit. A per szereposztása szerint ő volt a szervezkedés anyagi alapjainak biztosítója (a betörésekkel), egyben a többszörösen büntetett, lumpen, „ellenforradalmár” elem. A másodfokú tárgyalásra csak augusztusban kerülhetett sor, mert a három halálraítélt július 11-én megszökött a fővárosi bíróság Nagy Ignác utcai börtönéből. A Legfelsőbb Bíróság Lázár Miklós vezette népbírósági tanácsa Sipos Zsigmond és Erdész József halálos ítéletét helybenhagyta, a harmadrendű Bakosi Pálét ellenben 15 év börtönbüntetésre mérsékelte. Mivel a tanács a halálra ítélteket nem ajánlotta kegyelemre, két nap múlva kivégezték őket.