Perek

Vádlottak: 849 / 1734

1931. 09. 18. Budapest

Foglalkozása a peres iratok szerint: vasesztergályos

Szántó Farkas Béla főhadnagyot 1958. június 17-én helyezték előzetes letartóztatásba. Az ő és négy társa ügyét eredetileg együtt tárgyalták volna a később szintén kivégzett Tutsch Józseffel és társaival szemben indított eljárással. A tárgyalás megkezdése után azonban elkülönítették a pereket. Ezt egyrészt azzal indokolták, hogy a Tutsch-per vádlottjai polgári személyek, így ügyükben a Budapesti Fővárosi Bíróság illetékes, másrészt ekkor zajlott Tutsch József elmeorvosi megfigyelése, ez a körülmény pedig késleltette volna a tárgyalás megindítását. A döntésben az is szerepet játszott, hogy a két ellenállócsoport, noha volt közös akciójuk, egymástól függetlenül működött. Az ügyek szétválasztása okán az eljárást a fegyveres erőkön – különösen a Magyar Néphadseregen – belüli megtorlás részének is tekinthetjük. A Budapesti Katonai Bíróság 1958. október 31-én Szántó Farkas Bélát a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetése és többrendbeli gyilkosságra való felbujtás vádjával halálra ítélte. Úgy, hogy „a tárgyalás során nem nyert megállapítást, hogy a tűzharcok kapcsán szovjet katona vesztette-e életét, azonban ennek ellenére [...] e vonatkozásban kifejtett magatartását eredménytelen felbujtásnak tekinteni nem lehet”. A bíróság bizonyítottság hiányában felmentette azon vád alól, amely szerint november 8-án egy tehergépkocsi kilövését követően pisztollyal lőtt a menekülő szovjet katonák után. Súlyosító körülménynek értékelték azonban, hogy november 4-én katonatisztként önként állt egy felkelőcsoport élére, amely négy napon keresztül harcolt a szovjet csapatok ellen. A gyilkosságra való felbujtás tárgyi alapja az volt, hogy tűzparancsot adott ki, így megteremtette a lehetőséget arra, hogy szovjet katonák életüket veszítsék. Társaira egy évtől életfogytig terjedő börtönbüntetéseket szabtak ki. A Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának különtanácsa december 8-án gyilkosságra való felbujtás helyett gyilkossági kísérletre való felbujtásban állapította meg bűnösségét, de a korábbi ítéletet helybenhagyta. A többi vádlott az ítélet súlyosításától tartva visszavonta a fellebbezését, így elsőfokú ítéletük jogerőre emelkedett. Szántó Farkas Bélát 1958. december 29-én, a Kozma utcai börtön udvarán végezték ki.