Perek

Vádlottak: 1280 / 1734

1935. 01. 22. Budapest

Foglalkozása a peres iratok szerint: betanított munkás

Szegedi Flóriánt 1957. július 24-én helyezték előzetes letartóztatásba. Kezdetben szervezkedés vezetésével és társadalmi tulajdon elleni rablással/lopással vádolták, a gyilkossági kísérlet vádja csak a tárgyaláson került elő. Szegedi 1956. október 27. és november 3. között nemzetőrként szolgált, majd a Kispest–Wekerle-telepi ellenállócsoport parancsnokhelyettese lett. Az ellene és tizenegy társa ellen lefolytatott per szerves részét képezte a kerületi felkelőcsoportok elleni megtorlásnak. A kispestiek megítélését súlyosbította, hogy november 9-ig harcoltak, ráadásul „repülőcsoportként”, vagyis mozgó egységként, különböző helyeken hajtottak végre rajtaütéseket. A Budapesti Fővárosi Bíróság Népbírósági Tanácsa 1958. április 3-án a népi demokratikus államrend elleni szervezkedés vezetése, gyilkossági kísérlet, valamint társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben elkövetett, különösen nagy kárt okozó rablás és lopás vádjával ítélte halálra. A gyilkossági kísérlet alapját egy november 9-i akció képezte, amely során Szegedi a Gyáli úton a klasszikus szabályokhoz közelítő tűzpárbajt vívott egy szovjet katonával, ekkor meg is sebesült. Mivel szovjet emberveszteséget nem sikerült feltárni az eljárás során, csak gyilkossági kísérletben tudta elmarasztalni a bíróság. A rablási-fosztogatási vádak azon alapultak, hogy a felkelők – egyéb lehetőség híján – élelemszerzés céljából feltörték a bezárt üzleteket. Ahol volt személyzet, ott elismervény ellenében vitték el az árut, amelyből több esetben adtak a környékbeli lakosságnak is. A fegyverek és katonai felszerelések beszerzése is lopásnak/rablásnak minősült. Szegedi azzal védekezett, hogy céljuk a rend fenntartása volt, a bíróság azonban – vádlott-társai vallomásai alapján – úgy ítélte meg, hogy a csoport eleve a szovjetek elleni harcra jött létre. A többi cselekményben is nagyrészt vádlott-társai vallomásai alapján mondták ki bűnösnek. Súlyosító körülményként vették figyelembe, hogy katonai kiképzést tartott az embereinek. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa augusztus 29-én helybenhagyta az ítéletet. 1958. szeptember 3-án, a Kozma utcai börtön udvarán végezték ki.