Logo
Keresés
Keresés
Navigáció
Vádlottak: 170 / 1734
Bogár Ibolya
Életrajz
1931. 05. 19. Baja
Foglalkozása a peres iratok szerint: vendéglátóipari alkalmazott
Szelepcsényi István és társai pere
A per
Az ügy Szelepcsényi István egy volt rabtársa (akit a forradalom utáni szervezkedésbe is bevont) 1959. március 9-i feljelentésével indult, akit két nappal később hallgattak ki először a központi vizsgálati osztályon. A periratok szerint Szelepcsényit korábban többször ítélték már el szervezkedés vádjával. A forradalom idején nemzetőr volt, utána pedig Magyar Ellenállási Mozgalom nevű csoportjával folytatta az ellenállást. Ennek a később vele együtt kivégzett Ács Lajos is tagja lett. A hatalom az ő perükkel (is) demonstrálta, hogy a különféle fasiszta és ellenséges elemek még évekkel az „ellenforradalom” leverése után is szervezkednek. Szelepcsényi, aki a vádak szerint már 1945-ben szabotázscselekményeket hajtott végre, tökéletesen alkalmas volt a „megrögzött ellenforradalmár” szerepre, Ács Lajos pedig a hatalomba visszatérni kívánó „úri osztályokat” képviselte, lévén családjának szállodája volt a háború előtt. A perben nagyobb hangsúlyt kaptak 1956 utáni cselekményeik, ugyanakkor a vizsgálat során részletesen kitértek forradalom alatti tetteikre is. Bár Szelepcsényinek volt egy pisztolya, amelyet ki is próbáltak, később éppen a fegyverrejtegetést ejtették a vádak közül, és javarészt tervezett bűncselekmények miatt ítélték el őket. Elsősorban diverzánscselekményeket akartak végrehajtani – például a Dimitrov-szobor felrobbantását – de ehhez nem sikerült robbanóanyagot szerezniük. Az amerikai nagykövetséggel is megpróbáltak kapcsolatba lépni, ám onnan elzavarta őket a portás. Valóban sikeresnek bizonyult azonban a Hruscsov 1958. áprilisi látogatására időzített röplapozásuk. Ennek során négyszázötven, játéknyomdán készített röpcédulát szórtak szét Budapesten. Ács 1958 novemberében bevonult, de továbbra is kapcsolatban maradt a csoporttal, és a hivatalos változat szerint ez okozta vesztüket, ugyanis a katonák levelezését rendszeresen ellenőrizték az elöljáróik. Ács végig tagadta, hogy katonai titkokat adott volna ki, sőt vallomása szerint igyekezett kiválni a szervezkedésből. A Budapesti Katonai Bíróság 1959. július 17-én Szelepcsényit a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezése és vezetése, fegyver- és lőszerrejtegetés, robbanóanyaggal való visszaélés, valamint társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett kisebb súlyú lopás, Ácsot a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel vádjával halálra ítélte. Kegyelemre senki sem javasolta őket. Szeptember 3-án a Legfelsőbb Bíróság Szelepcsényi esetében a fegyverrejtegetést és a robbanóanyaggal való visszaélést kivette a vádak közül. Ács Lajost bűnösnek mondták ki a korábbiak mellett többrendbeli, szám szerint meg nem határozható gyilkossági kísérletben is, mivel fegyveres harcban vett részt. Mindkettejük ítéletét helybenhagyták. Az Elnöki Tanács négy nappal később elutasította a kegyelmi kérvényeiket, majd szeptember 8-án kivégezték őket. Társaikra három és tíz év közötti büntetéseket szabtak ki.
1959.
04. 14.
— 1959.
05. 09.
Vizsgálati szakasz
Gyanúsított
Főkihallgató
Nyomozó szerv
Bogár Ibolya
Nyomozati
cselekmények
Kéri Ferenc r. hadnagy
Belügyminisztérium
Társak
1959.
06. 11.
— 1959.
06. 18.
Ügyészségi szakasz
Gyanúsított
Ügyész
Ügyészség
Bogár Ibolya
Intézkedések
dr. Rácz Sándor főhadnagy
dr. Radnai Zoltán őrnagy
Budapesti Katonai Ügyészség
Vádiratban
foglalt vád
Társak
1959.
07. 14.
— 1959.
07. 17.
Bírósági szakasz
Elsőfokú eljárás
1959. 07. 14. — 1959. 07. 17.
Perszám
Eljáró bíróság
Tárgyalás módja
Helyszíne
Tárgyalási napok
B.II.047/1959
Budapesti Katonai Bíróság különtanácsa
zárt
Budapest
1959.07.14. , 07.15. , 07.16. , 07.17.
Vádlottak
Bírói tanács
A tárgyaláson eljáró ügyész
VIII.
Bogár Ibolya
dr. Kiss István Gábor hb. őrnagy
tanácsvezető bíró
dr. Rácz György főhadnagy
Társak
Knakker József alezredes
katonai ülnök
Takács József r. őrnagy
katonai ülnök
Ítélet
Száma: B.II.Kt.047/1959
Kihirdetés helye: Budapest
Időpontja: 1959. 07. 17.
Vádlottak
Főbüntetés
Vagyoni mellékbüntetés
Vádak
Az ítélet jogerős?
Társak
Másodfokú eljárás
1959. 09. 03.
Perszám
Eljáró bíróság
Tárgyalás módja
Helyszíne
Tárgyalási napok
Kat.Kt.0062/1959
Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiuma különtanácsa
zárt
Budapest
1959.09.03.
Vádlottak
Bírói tanács
A tárgyaláson eljáró ügyész
Társak
dr. Sömjén György hb. őrnagy
tanácsvezető bíró
dr. Kálmán László alezredes
Gyurkó Lajos vezérőrnagy
katonai ülnök
Csonka Tibor ezredes
katonai ülnök
Liszt Vilmos ezredes
katonai ülnök
Zentai József r. őrnagy
katonai ülnök
Ítélet
Száma: Kat.Kt.0062/1959
Kihirdetés helye: Budapest
Időpontja: 1959. 09. 03.
Vádlottak
Főbüntetés
Vagyoni mellékbüntetés
Vádak
Az ítélet jogerős?
Társak