Logo
Keresés
Keresés
Navigáció
Vádlottak: 162 / 1722
Bódi József
Életrajz
1938. 01. 01. Kisvárda — 1958. 12. 23. Budapest
Foglalkozása a peres iratok szerint: kovácssegéd
Apja napszámos – más források szerint gyári munkás – volt. Egy éves korában elvesztette apját, nyolc évvel később anyját is. Kezdetben keresztanyja, később a nagynénje nevelte. A négy elemi után 1951-ben Budapestre költözött, a Vörös Csillag Traktorgyárban lett kovácsipari tanuló. 1953-ban szabadult fel. Dolgozott a MASZOLAJ Gépgyárban és a Csepel Vas- és Fémműveknél, illetve a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalatnál is. Élettársától egy gyereke született, aki a tárgyalás idején másfél éves volt. A forradalom idején, illetve 1957. június 22-i őrizetbe vételéig újra a Csepel Művek vörösrézhengerdéjénél volt állásban. 1956. október 24-én jelen volt a csepeli hadkiegészítő parancsnokság ostrománál, de felhívásra sem kapcsolódott be a harcba. Két nappal később viszont csatlakozott a távollétében halálra ítélt Sorn Károly vezette királyerdei fegyveres csoporthoz. A mintegy 25-30 felkelő e napon települt át a Szent István út 232. alatti iskolából a Bagi Ilona Kultúrotthonba. Ekkor már több csepeli csoport kereste Kalamár József tanácselnököt, akit (a periratok szerint Szente Károly felbujtására) felelősnek tartottak a hadkiegészítő parancsnokság ostrománál elesett tizenkét felkelő haláláért. A rejtőzködő tanácselnököt végül a légoltalmi központ pincéjében Sorn királyerdei fegyveresei fogták el. Többen azonnal agyon akarták lőni, de végül úgy határoztak, hogy beviszik a rendőrségre. Erre az arra járó Bessenyődi József vállalkozott, Bódi, valamint Andor György és Pál Antal is csatlakoztak hozzájuk. A periratok szerint mintegy 200 méter után Bódi pisztollyal közvetlen közelről fejbe lőtte a tanácselnököt. A holttestet Sorn parancsára az utcán hagyták. A csoport ezt követően bekapcsolódott a rend fenntartásába. Október 28-án a vasgyár védelmére rendelt katonai egység visszafoglalta a rendőrség épületét, Bódit elfogták, és a két Szente mellé zárták a gyár légópincéjébe. Az ítélet szerint az akkor Kalamár meggyilkolásával meggyanúsított Szente István Bódit mondta a tanácselnök gyilkosának. Október 30-án együtt szabadultak. November 4-én a Szent Imre téren egy löveg személyzetébe osztották be, de vallomásai szerint tűzharcban nem vett részt. November 21-én munkába állt, a forradalom idején kapott géppisztolyát szétszedte és eldobta. Vallomása szerint a házkutatás során nála megtalált rugót is a szemétbe dobta. 1957. június 22-én vették őrizetbe. A kép forrása: Budapest Főváros Levéltára
Szente Károly és társai pere
A per
Idősebb Szente Károlyt 1957. január 12-én, Zsendovics Lászlót március 5-én, Bódi Józsefet június 22-én, Szente Károly fiát, Istvánt június 23-án helyezték előzetes letartóztatásba. A per a csepeli felkelők elleni megtorlás egyik legfontosabb eljárása volt, tizennyolc vádlottat állítottak együtt bíróság elé. Az ügyben a csepeli felkelés civil vezetőit ítélték el, a harcokban részt vett katonák egy részét a Kőrösi Sándor és társai elleni perben vonták felelősségre. A két Szentét főként az októberi harcokban vitt szerepük, Bódit és Zsendovicsot részben a november 4. utáni ellenállás miatt ítélték el. A per másodlagos célja az „ellenforradalmároknak” áldozatul esett csepeli tanácselnök, Kalamár József halálának megbosszulása volt. A zűrös előéletű, illetve a felkelők közé keveredve gyilkosságot elkövető személyek perbe vonása pedig megfelelő muníciót szolgáltatott a kádárista propaganda számára, Hollós Ervin „ellenforradalmárokat” elítélő könyvében külön fejezetet szentelt a Csepelen történteknek. Zsendovics László esetében valóban nem lehet eldönteni, hogy felesége előre elhatározott meggyilkolása vagy a november 4. utáni fegyveres harcban való részvétele miatt sújtották a legsúlyosabb ítélettel. A Budapesti Fővárosi Bíróság Népbírósági Tanácsa 1958. április 10-én Szente Károlyt a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom kezdeményezése és vezetése, valamint gyilkossági kísérlet, Szente Istvánt a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom kezdeményezése és vezetése vádjával halálra ítélte. Utóbbit is meggyanúsították Kalamár meggyilkolásával, de a vád alól bizonyítottság hiányában felmentették, akárcsak a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett rablás vádja alól. Bódi József a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel és gyilkosság címén első fokon életfogytig tartó börtönt kapott. Zsendovics Lászlót a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel, valamint gyilkosság és rablás miatt ítélték halálra. Halálbüntetést szabtak ki a Nyugatra menekült Buri Istvánra és Sorn Károlyra is. Buri egy ideig a csepeli nemzetőrség parancsnoka, majd parancsnokhelyettese volt, Sorn pedig a Királyerdőbe települt felkelőket vezette, amely csoportnak Bódi és Zsendovics is tagjai voltak. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa 1958. december 20-án helybenhagyta a halálos ítéleteket. Bódi Józsefet a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetése és gyilkosság vádjával halálra ítélték. Szente István nem kért kegyelmet. Az ügyvédje által benyújtott kegyelmi kérvényt a bíróság tagjaiból alakult kegyelmi tanács – a többi halálraítéltéhez hasonlóan – elutasította. Az ítéleteket három nappal később, a Kozma utcai börtön udvarán hajtották végre.
1957.
06. 22.
— 1957.
07. 25.
Vizsgálati szakasz
Gyanúsított
Főkihallgató
Nyomozó szerv
Bódi József
Nyomozati
cselekmények
Tóth Tihamér r. hadnagy
BRFK Bűnügyi Osztály Életbiztonsági Alosztály
Társak
1957.
10. 11.
— 1957.
10. 27.
Ügyészségi szakasz
Gyanúsított
Ügyész
Ügyészség
Bódi József
Intézkedések
dr. Götz János
Budapest Főváros Ügyészsége
Vádiratban
foglalt vád
Társak
1957.
12. 16.
— 1958.
12. 20.
Bírósági szakasz
Elsőfokú eljárás
1957. 12. 16. — 1958. 04. 10.
Perszám
Eljáró bíróság
Tárgyalás módja
Helyszíne
Tárgyalási napok
Nb.VI.5102/1957
Budapesti Fővárosi Bíróság népbírósági tanácsa
nyilvános
Budapest
1957.12.16. , 12.18. , 12.20. , 12.24. , 12.30. ,
1958.01.03.
, 01.06. , 01.07. , 01.09. , 01.10. , 01.13. , 01.14. , 01.16. , 01.20. , 01.21. , 01.23. , 01.24. , 01.27. , 01.28. , 01.30. , 01.31. , 02.03. , 02.04. , 02.06. , 02.19. , 02.21. , 02.25. , 02.26. , 02.27. , 02.28. , 03.03. , 03.04. , 03.06. , 03.13. , 03.14. , 03.15. , 04.02. , 04.10.
Vádlottak
Bírói tanács
A tárgyaláson eljáró ügyész
III.
Bódi József
dr. Bali László
tanácsvezető bíró
Molnár György
Társak
Horváth István
népbíró
Kovács Ernő
népbíró
Ítélet
Száma: NB.VI.5102/1957/38
Kihirdetés helye: Budapest
Időpontja: 1958. 04. 10.
Vádlottak
Főbüntetés
Vagyoni mellékbüntetés
Vádak
Az ítélet jogerős?
III.
Bódi József
életfogytig tartó börtön
teljes vagyonelkobzás
ítéletben foglalt
nem
Társak
Másodfokú eljárás
1958. 12. 15. — 1958. 12. 20.
Perszám
Eljáró bíróság
Tárgyalás módja
Helyszíne
Tárgyalási napok
Nbf.II.5278/1958
Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa
zárt
Budapest
1958.12.15. , 12.16. , 12.20.
Vádlottak
Bírói tanács
A tárgyaláson eljáró ügyész
III.
Bódi József
dr. Vida Ferenc
tanácsvezető bíró
dr. Radó Ilona
Társak
Masszi Lajos
népbíró
Dudás János
népbíró
Fehér Kálmán
népbíró
Sánta Istvánné
népbíró
Ítélet
Száma: Nbf.II.5278/1958/49
Kihirdetés helye: Budapest
Időpontja: 1958. 12. 20.
Vádlottak
Főbüntetés
Vagyoni mellékbüntetés
Vádak
Az ítélet jogerős?
III.
Bódi József
halál
teljes vagyonelkobzás
ítéletben foglalt
igen
Társak
Kegyelmi tanácskozás
Elítélt
A bírói tanácsból alakult kegyelmi tanács
Bódi József
kegyelemre nem ajánlotta
1958.
12. 23.
Büntetés-végrehajtás
Kivégzés
Elítélt
Kivégzés módja
Kivégzés dátuma
Ítéletvégrehajtás helye
Bódi József
kötél által
1958. 12. 23.
Budapesti Országos Börtön