Foglalkozása a peres iratok szerint: géplakatos

Apja, a vele együtt kivégzett idősebb Szente Károly, gyári munkás és kocsikísérő volt. A nyolc általános után géplakatosnak tanult. Felszabadulása után a Csepel Vas- és Fémműveknél helyezkedett el. 1952-ben lopás vádjával javító-nevelésre, majd szökés miatt 1 év börtönre ítélték. 1954-ben társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás címén 1 év 6 hónapot, majd még ugyanabban az évben lopásért 600 forint büntetést kapott. 1955-ben társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett újabb lopás miatt 1 év 6 hónapra ítélték. 1956 júniusában szabadult, szeptembertől kocsikísérő volt a nagyvásártelepen. Az első fokú ítélet szerint emellett rendezvényeken többször kezdeményezett verekedést, „izgága, jampeckedő” egyénként írták le. 1956. október 23-án késő estig dolgozott, majd néhány társával a Boráros térre ment. Fegyvert szállítottak a Rádió ostromához. 24-én reggel pedig bekapcsolódott a csepeli hadkiegészítő parancsnokság ostromába, ahol könnyebben megsebesült. A támadásban tizenketten haltak meg, köztük a sógora. Apja ezért Kalamár József tanácselnököt és lányát tette felelőssé, mert úgy értesült, hogy a pártbizottság épületéből jött a lövés. Kalamárt 26-án a két Szentével együtt halálra ítélt Bódi József lőtte le. Szentét 25-én néhány a hadkiegészítő parancsnokság elleni támadás több résztvevőjével együtt őrizetbe vették a rendőrök. A fogdán megverték, de az időközben összegyűlt tömeg követelésére délután szabadon engedték. Ezt követően részt vett a pártbizottság elfoglalásában. Október 26-án, miután a Vasműből teherautókat szereztek, többekkel a Boráros térre ment. A nagykörúton részt vettek egy rendőrökből álló csoport lefegyverzésében, majd a Tompa utcánál összecsaptak a szovjetekkel. Ezalatt Csepelen a felkelők megszállták a rendőrséget, a hazatérő Szente este csatlakozott a nemzetőrséghez. Másnap a tömeg követelte a gyárőrség és az üzemben tartózkodó államvédelmisek és katonák lefegyverzését, majd Szente vezetésével elfoglalták a főkaput, de visszaszorították őket. Éjjel a pártbizottságot visszafoglaló karhatalom őrizetbe vette, és előző nap elfogott apja mellé zárták a gyár légópincéjébe. Ekkor gyanúsították meg először Kalamár meggyilkolásával, mire ő Bódi Józsefet nevezte meg tettesként. Apjával együtt október 30-án szabadult. Buri István nemzetőrparancsnok emberei november elején apjával együtt ismét letartóztatták, és az Országos Rendőr-főkapitányságra vitték őket. Az őrizetbe vételt az ítélet szerint a két Szente túlzottan agresszív és garázda magatartása indokolta, más források szerint viszont Buri és Szente Károly személyes ellentéte. November 4-én szabadultak, de a harcok miatt nem tudtak visszamenni Csepelre. Szente István 1957 januárjában kétszer is megpróbált Ausztriába szökni, sikertelenül. Harmadjára Jugoszlávia felé indult, de elfogták és a Bácsalmási Járásbíróság 4 hónap börtönre ítélte. Nem sokkal szabadulása után, 1957. június 23-án ismét őrizetbe vették, ekkor már „ellenforradalmi” szerepe miatt.