Foglalkozása a peres iratok szerint: hegesztő

Apja a csepeli piacon volt virágárus. Miután 1939-ben meghalt, anyja a Vasműben vállalt állást. Négy elemi elvégzése után Zsendovics is ott tanult hegesztőnek. 1952-ben Nagyatádra vonult be katonai szolgálatra. Szolgálata alatt megnősült, házasságából hamarosan gyereke született, de két házasságon kívüli kapcsolatából is lett gyereke. Az egyik esetben apaságát tagadta, azt polgári perben bíróságnak kellett megállapítania. Zavaros életet éltek, az asszonynak is több kapcsolata volt, a gyerekkel sem törődött, kiadásait férje bútorainak és ruháinak eladásából fedezte. 1955 végén külön költöztek, de fizetség ellenében az asszony továbbra is hajlandó volt szexuális kapcsolatra. Leszerelése után Zsendovics visszament a Vasműhöz, ott dolgozott a forradalom kitörésekor is. 1956. október 25-én csatlakozott barátja, Sorn Károly királyerdei fegyveres csoportjához. Az ítélet indoklása szerint ekkor fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy a zűrzavaros állapotokat kihasználva „megszabadulhat” feleségétől, akitől külön élt, de törvényesen nem váltak el. Október 27-én este anyja lakásában találkoztak, ahol egy szóváltást követően fojtogatni kezdte a nőt, majd az előre odakészített kisbaltával agyonverte. A holttestet a Duna-parton rejtette el, és azt a hírt terjesztette, hogy a nő elhagyta az országot. November 4-én a Sorn-csoport feladata a Szent Imre tér és a Kossuth Lajos utca egy szakaszának biztosítása volt. Zsendovics november 8-ig vett részt a harcokban. Akkor súlyosan megsebesült, és kórházba került. A kép forrása: Budapest Főváros Levéltára