Perek

Vádlottak: 148 / 1734

1923. 08. 25. Fehérgyarmat

Foglalkozása a peres iratok szerint: munkás

Idősebb Szente Károlyt 1957. január 12-én, Zsendovics Lászlót március 5-én, Bódi Józsefet június 22-én, Szente Károly fiát, Istvánt június 23-án helyezték előzetes letartóztatásba. A per a csepeli felkelők elleni megtorlás egyik legfontosabb eljárása volt, tizennyolc vádlottat állítottak együtt bíróság elé. Az ügyben a csepeli felkelés civil vezetőit ítélték el, a harcokban részt vett katonák egy részét a Kőrösi Sándor és társai elleni perben vonták felelősségre. A két Szentét főként az októberi harcokban vitt szerepük, Bódit és Zsendovicsot részben a november 4. utáni ellenállás miatt ítélték el. A per másodlagos célja az „ellenforradalmároknak” áldozatul esett csepeli tanácselnök, Kalamár József halálának megbosszulása volt. A zűrös előéletű, illetve a felkelők közé keveredve gyilkosságot elkövető személyek perbe vonása pedig megfelelő muníciót szolgáltatott a kádárista propaganda számára, Hollós Ervin „ellenforradalmárokat” elítélő könyvében külön fejezetet szentelt a Csepelen történteknek. Zsendovics László esetében valóban nem lehet eldönteni, hogy felesége előre elhatározott meggyilkolása vagy a november 4. utáni fegyveres harcban való részvétele miatt sújtották a legsúlyosabb ítélettel. A Budapesti Fővárosi Bíróság Népbírósági Tanácsa 1958. április 10-én Szente Károlyt a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom kezdeményezése és vezetése, valamint gyilkossági kísérlet, Szente Istvánt a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom kezdeményezése és vezetése vádjával halálra ítélte. Utóbbit is meggyanúsították Kalamár meggyilkolásával, de a vád alól bizonyítottság hiányában felmentették, akárcsak a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett rablás vádja alól. Bódi József a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel és gyilkosság címén első fokon életfogytig tartó börtönt kapott. Zsendovics Lászlót a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel, valamint gyilkosság és rablás miatt ítélték halálra. Halálbüntetést szabtak ki a Nyugatra menekült Buri Istvánra és Sorn Károlyra is. Buri egy ideig a csepeli nemzetőrség parancsnoka, majd parancsnokhelyettese volt, Sorn pedig a Királyerdőbe települt felkelőket vezette, amely csoportnak Bódi és Zsendovics is tagjai voltak. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa 1958. december 20-án helybenhagyta a halálos ítéleteket. Bódi Józsefet a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetése és gyilkosság vádjával halálra ítélték. Szente István nem kért kegyelmet. Az ügyvédje által benyújtott kegyelmi kérvényt a bíróság tagjaiból alakult kegyelmi tanács – a többi halálraítéltéhez hasonlóan – elutasította. Az ítéleteket három nappal később, a Kozma utcai börtön udvarán hajtották végre.

1957.06. 21. — 1957.09. 23.

Vizsgálati szakasz

Gyanúsított

Főkihallgató

Nyomozó szerv

Bessenyődi József

Nyomozati
cselekmények

Kárpáti János rny. hadnagy

Társak

1957.10. 15. — 1957.10. 27.

Ügyészségi szakasz

Gyanúsított

Ügyész

Ügyészség

Bessenyődi József

Intézkedések

dr. Belák József
dr. Götz János

Budapest Főváros Ügyészsége

Vádiratban
foglalt vád

Társak

1957.12. 16. — 1958.04. 10.

Bírósági szakasz

Elsőfokú eljárás 1957. 12. 16. — 1958. 04. 10.

Perszám

Eljáró bíróság

Tárgyalás módja

Helyszíne

Tárgyalási napok

Nb.VI.5102/1957

Budapesti Fővárosi Bíróság népbírósági tanácsa

nyilvános

Budapest

1957.12.16. , 12.18. , 12.20. , 12.24. , 12.30. , 1958.01.03. , 01.06. , 01.07. , 01.09. , 01.10. , 01.13. , 01.14. , 01.16. , 01.20. , 01.21. , 01.23. , 01.24. , 01.27. , 01.28. , 01.30. , 01.31. , 02.03. , 02.04. , 02.06. , 02.19. , 02.21. , 02.25. , 02.26. , 02.27. , 02.28. , 03.03. , 03.04. , 03.06. , 03.13. , 03.14. , 03.15. , 04.02. , 04.10.

Vádlottak

Bírói tanács

A tárgyaláson eljáró ügyész

VII.

tanácsvezető bíró

Társak

népbíró