Perek

Vádlottak: 1531 / 1734

1936 Csepel

Foglalkozása a peres iratok szerint: gépkocsivezető

Idősebb Szente Károlyt 1957. január 12-én, Zsendovics Lászlót március 5-én, Bódi Józsefet június 22-én, Szente Károly fiát, Istvánt június 23-án helyezték előzetes letartóztatásba. A per a csepeli felkelők elleni megtorlás egyik legfontosabb eljárása volt, tizennyolc vádlottat állítottak együtt bíróság elé. Az ügyben a csepeli felkelés civil vezetőit ítélték el, a harcokban részt vett katonák egy részét a Kőrösi Sándor és társai elleni perben vonták felelősségre. A két Szentét főként az októberi harcokban vitt szerepük, Bódit és Zsendovicsot részben a november 4. utáni ellenállás miatt ítélték el. A per másodlagos célja az „ellenforradalmároknak” áldozatul esett csepeli tanácselnök, Kalamár József halálának megbosszulása volt. A zűrös előéletű, illetve a felkelők közé keveredve gyilkosságot elkövető személyek perbe vonása pedig megfelelő muníciót szolgáltatott a kádárista propaganda számára, Hollós Ervin „ellenforradalmárokat” elítélő könyvében külön fejezetet szentelt a Csepelen történteknek. Zsendovics László esetében valóban nem lehet eldönteni, hogy felesége előre elhatározott meggyilkolása vagy a november 4. utáni fegyveres harcban való részvétele miatt sújtották a legsúlyosabb ítélettel. A Budapesti Fővárosi Bíróság Népbírósági Tanácsa 1958. április 10-én Szente Károlyt a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom kezdeményezése és vezetése, valamint gyilkossági kísérlet, Szente Istvánt a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom kezdeményezése és vezetése vádjával halálra ítélte. Utóbbit is meggyanúsították Kalamár meggyilkolásával, de a vád alól bizonyítottság hiányában felmentették, akárcsak a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett rablás vádja alól. Bódi József a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel és gyilkosság címén első fokon életfogytig tartó börtönt kapott. Zsendovics Lászlót a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel, valamint gyilkosság és rablás miatt ítélték halálra. Halálbüntetést szabtak ki a Nyugatra menekült Buri Istvánra és Sorn Károlyra is. Buri egy ideig a csepeli nemzetőrség parancsnoka, majd parancsnokhelyettese volt, Sorn pedig a Királyerdőbe települt felkelőket vezette, amely csoportnak Bódi és Zsendovics is tagjai voltak. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa 1958. december 20-án helybenhagyta a halálos ítéleteket. Bódi Józsefet a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetése és gyilkosság vádjával halálra ítélték. Szente István nem kért kegyelmet. Az ügyvédje által benyújtott kegyelmi kérvényt a bíróság tagjaiból alakult kegyelmi tanács – a többi halálraítéltéhez hasonlóan – elutasította. Az ítéleteket három nappal később, a Kozma utcai börtön udvarán hajtották végre.

1957.10. 27.

Ügyészségi szakasz

Gyanúsított

Ügyész

Ügyészség

Thurza József

Intézkedések

dr. Belák József
dr. Götz János

Budapest Főváros Ügyészsége

Vádiratban
foglalt vád

Társak

1957.12. 16. — 1958.12. 20.

Bírósági szakasz

Elsőfokú eljárás 1957. 12. 16. — 1958. 04. 10.

Perszám

Eljáró bíróság

Tárgyalás módja

Helyszíne

Tárgyalási napok

Nb.VI.5102/1957

Budapesti Fővárosi Bíróság népbírósági tanácsa

nyilvános

Budapest

1957.12.16. , 12.18. , 12.20. , 12.24. , 12.30. , 1958.01.03. , 01.06. , 01.07. , 01.09. , 01.10. , 01.13. , 01.14. , 01.16. , 01.20. , 01.21. , 01.23. , 01.24. , 01.27. , 01.28. , 01.30. , 01.31. , 02.03. , 02.04. , 02.06. , 02.19. , 02.21. , 02.25. , 02.26. , 02.27. , 02.28. , 03.03. , 03.04. , 03.06. , 03.13. , 03.14. , 03.15. , 04.02. , 04.10.

Vádlottak

Bírói tanács

A tárgyaláson eljáró ügyész

XV.

tanácsvezető bíró

Társak

népbíró