Foglalkozása a peres iratok szerint: tervelőadó

Földművescsaládban született. 1944 végén a szovjet csapatok elől Nyugat felé menekült. Rimaszombaton a nyilasok elfogták, és besorozták katonának. A Győrött kapott kiképzést követően az egységét 1945. január végén Ausztria felé indították, de Szentgotthárdnál egy légitámadás szétszórta a csapatot. Szovjet hadifogságba került, de még augusztusban szabadult. Ugyanazon év végén sikeres érettségi vizsgát tett, majd egy éven át a családi gazdaságban dolgozott. 1946-ban népi kollégista lett Budapesten. Három hónapon keresztül művészeti főiskolán tanult, majd átjelentkezett kereskedelmi képzésre. Az egyéves tanfolyam elvégzését követően Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyei intézményeknél dolgozott középvezetői beosztásban. 1951 végétől a 6. sz. Mélyépítő Vállalatnál tevékenykedett pénzügyi csoportvezetőként, majd főrevizorként. 1953 nyarán megtört a karrierje, egy átszervezés során elbocsátották, és csak a megyei villanyszerelő vállalatnál tudott tervelőadóként elhelyezkedni. Ott dolgozott a forradalom kitörésekor. 1948-ban belépett a kommunista pártba, de két év múlva a családját kuláknak minősítették, őt pedig kizárták a Magyar Dolgozók Pártjából. Nős volt, házasságából két gyermeke született. 1956. október 26-án részt vett a nyíregyházi nagy tüntetésen, amelynek egy Miskolcról tehergépkocsin érkezett csoport adott határozott irányt. Az általuk hozott követeléseket tízezer példányban kinyomtatták. A nyíregyháziak ennek alapján állították össze saját pontjaikat, amelyeket Szilágyi még aznap megküldött Nagy Imrének. Délután a tanácsházán munkástanácsot alakítottak, amelynek Szilágyi lett az elnöke. Október 28-án a munkástanács nevében bejelentette, hogy átvették a megye irányítását. Nemzetőrséget állítottak fel a rend biztosítására, Nyíregyháza ügyeinek intézésére külön városi munkástanácsot alakítottak, és gondoskodtak a közellátás biztosításáról. A munkástanács egy önálló hírszerző csoportot is létrehozott, amelynek feladata a szovjet csapatok mozgásának figyelése volt. Az így szerzett információkat továbbították a budapesti, debreceni és miskolci forradalmi szerveknek. November 1-jén a munkástanács küldöttséggel képviseltette magát Győrött, a Dunántúli Nemzeti Tanács ülésén, ahol tájékoztatást adtak a keleti országrész helyzetéről. Szoros kapcsolatot építettek ki a miskolci forradalmi szervekkel is. Szilágyi november 4-én ellenállás nélkül átadta hivatalát a szovjeteknek, illetve a velük érkezett régi funkcionáriusoknak. November 5-én éjjel szovjet állambiztonsági tisztek vették őrizetbe. Kárpátaljára szállították, ott kihallgatták, és mivel úgy ítélték meg, hogy semmi büntetendőt nem követett el, szabadon engedték. Szilágyi, akit 1957. február 21-én már a magyar hatóságok tartóztatták le, a bírósági tárgyaláson visszavonta az összes rendőrségi vallomását, arra hivatkozva, hogy azokat „kényszer hatása alatt tette”.