1891. 05. 05. Fűzkút — 1957. 11. 21. Budapest
Foglalkozása a peres iratok szerint: fűtő
Apja bírósági tisztviselő volt, mellette tizenöt hold földön gazdálkodott. Szörtsey fiatalon árvaságra jutott. Apja meghalt, anyja öngyilkos lett, testvérei közül is többen önkezűleg vetettek véget az életüknek. Szörtseyt is többször kezelték elmegyógyintézetben. Hat osztályt elvégzett a nagyszebeni német nyelvű gimnáziumban, majd ottani tanulmányait félbehagyva könyvkötőnek tanult, és 1912-ben a szakmájában helyezkedett el. Végigharcolta az első világháborút, az olasz fronton megsebesült, őrmesterként szerelt le.
1918-ban a VIII. kerületben lett tagja a népőrségnek, de megbízhatatlansága miatt kizárták. Az igazolványát nem adta le, azzal saját zsebre folytatott házkutatásokat. Őrizetbe vették, ám a Tanácsköztársaság kikiáltása után szabadult, ekkor jelentkezett a Vörös Hadseregbe. Ott fényes karriert futott be, de közben saját zsebre is dolgozott, ezért forradalmi törvényszék elé állították, és elítélték. A kommün bukása után Horthy Nemzeti Hadseregében szolgált, és csatlakozott az Ébredő Magyarok Egyesületéhez. Az államrendőrség ügynöke, majd nyomozó lett. Amikor kiderültek viselt dolgai, a letartóztatás elől Bécsbe menekült. Ott a baloldali emigránsok elől kellett bujkálnia, akik egy alkalommal nagyon megverték és kifosztották. A világháború idején a Gestapónak dolgozott, de régi szokása szerint magának is: a tehetős zsidókat ellenszolgáltatás fejében megmentette. Amikor ez kiderült, Mauthausenbe deportálták. Túlélte a haláltábort (állítólag azért, mert ott kápó volt). Miután hazatért, három évre internálták a Budaörs-déli táborba. Szabadulása után könyvügynökként dolgozott tovább, de újra meg újra bíróság elé került. Utolsó büntetéséből 1955-ben szabadult. Ekkor fűtőként helyezkedett el egy IX. kerületi bölcsődében.
A bírósági verzió szerint október 24-től részt vett a Corvin mozinál folyó harcokban. Egy harckocsit Molotov-koktéllal gyújtott fel, másnap két másik páncélost a Corvin mozinál felállított löveggel rongált meg. Még aznap megsebesült. Ezzel szemben Szörtsey mindvégig azt vallotta, hogy október 25-én a bölcsőde egyik ablakába felkapaszkodva leste, hogy mi történik a Mester utcában. A lövésektől megijedt, magára rántotta a szekrényt, és attól sebesült meg. A Bakáts téri kórházba vitték, onnan egy ismerőséhez, majd vissza a kórházba. Lábadozása idején sokaknak elmesélte hőstetteit. Október 31-én misét rendelt az elesettekért, a szertartást Turcsányi Egonnal beszélte meg, aki a forradalom idején Mindszenty bíboros mellett látott el titkári feladatokat. Szörtsey hordágyon vitette magát a misére, noha azt sebesülése nem tette szükségessé. A mise után felolvasott egy előre megírt beszédet, amelyben további harcra buzdított, és Mindszentyt éltette. 1957. február 11-én tartóztatták le.
A kép forrása: Budapest Főváros Levéltára