Perek

Vádlottak: 661 / 1734

1900. 03. 01. Fülpös — 1957. 04. 27. Miskolc

Foglalkozása a peres iratok szerint: gyári munkás

Fülpösön (ma Ököritófülpös) született, földművescsaládban. Négy testvére közül három fiatalon elhunyt. Az elemi után lakatosnak tanult, szakmájában 1922-ben szabadult fel. 1929-től segédmunkásként dolgozott az Ózdi Kohászati Művekben, a forradalom előtt és alatt a salaktéglagyárban. Háromszor nősült, kétszer megözvegyült. Felesége a per idején gyermeküket várta. Kanyót 1932-ben izgatás miatt nyolc hónapra, két évvel később lopásért pénzbírságra ítélték. 1949-ben megvádolták, hogy leütötte az üzemi bizottság elnökét. Felmentették, de tizennégy hónapot töltött vizsgálati fogságban, ahol elmondása szerint sokat kínozták. 1951-ben társadalmi tulajdon elleni lopás vádjával hat hónap börtönre ítélték. Ózdon 1956. október 25-én tüntetések kezdődtek, és a dolgozók a megyei munkástanács felhívására sztrájkba léptek. A legnagyobb ózdi munkahelyen, a kohászati üzemben még aznap éjszaka munkástanács alakult, amelyet másnap a dolgozók követelésére újjáalakítottak. A forradalom idején érdemben ez a testület irányította a várost. Október 27-én a munkástanácsok felügyelete alatt felállították a nemzetőrséget, amely kezdettől együttműködött a rendőrséggel és a környező határőr őrsökkel. Feszültséget okozott azonban, hogy a nemzetőrség parancsnokát, aki a határra ment tárgyalni a csehszlovák rendvédelmi szervekkel, őrizetbe vették. Helyét Török István ózdi tanár vette át. Október 29-én, amikor a rendőrségen megkezdődött a nemzetőrnek jelentkezettek kiválogatása, Török idegösszeomlást kapott, és lövöldözni kezdett. A városban elterjedt a (valótlan) hír, hogy a rendőrség szembefordult a forradalommal, ami elszabadította az indulatokat. A tömeg három embert agyonvert. Kanyó Bertalant azzal vádolták, hogy részt vett a munkástanács elé hurcolt Horning Ferenc ügyészségi nyomozó agyonverésében. Horningot az utcán állították meg, és mivel fegyvert találtak nála, bevitték a munkástanácsra, hogy az ítélkezzen felette. Nem győzték azonban kivárni a tárgyalást, népítéletet követeltek. A munkástanács nem mert ellenszegülni a nyomásnak, és kiadta a nyomozót, akit agyonvertek. A bíróság bizonyítottnak találta, hogy Kanyó a nála lévő fokossal kétszer fejbe vágta Horningot. 1956. november 23-án vették őrizetbe.

Kanyó Bertalant 1956. november 23-án helyezték előzetes letartóztatásba. A vádak szerint 1956. október 29-én, Ózdon az ő ütése okozta Horning Ferenc ügyészségi nyomozó halálát. Kanyó a rendőrségi vizsgálat során elismerte, hogy részt vett Horning Ferenc megölésében (a nála lévő fokossal kétszer fejbe ütötte), de tettére nem tudott magyarázatot adni. Beismerését fenntartotta az ügyészségi kihallgatáson is, a bíróságon azonban visszavonta. Kanyó az ózdi nemzetőrparancsnok, Török István elleni eljárás harmadrendű vádlottja lett. A megyei bíróság Ózdon tartotta a tárgyalást. Kanyó arra hivatkozott, hogy a rendőrségen kényszer hatása alatt vallott, illetve írta alá az elé tett vallomást, a rendőrök ráadásul félreértették, amit mondott, ezért vették rosszul jegyzőkönyvbe. A bíróságon elismerte, hogy ott volt a tömegben, amely agyonverte az ügyészségi nyomozót, valamint azt is, hogy megütötte, de tagadta, hogy ezzel ő okozta volna a halálát. A bíróság nem fogadta el a beismerő vallomás visszavonását, és az eredeti vallomás alapján bizonyítottnak tekintette a vádat. A Szabó Márton által vezetett tanács 1957. február 27-én hozott ítéletében az elsőrendű vádlottat, Török Istvánt büntethetőséget kizáró ok miatt felmentette, később új eljárást kezdeményeztek ellene. Kanyót szándékos emberölés és izgatás vádjával tizenkét év börtönre ítélték. Az ellentmondó tanúvallomások és az orvosszakértői vélemény ellenére a bíróság tényként fogadta el, hogy Horning halálát Kanyó Bertalan okozta a fokosával. Pedig a szakértői vélemény megállapította, hogy a nyomozó halálát a több sérülés miatti sokkhatás okozta, amelyek közül önmagában csak egy zsebkésszerű tárggyal ejtett lehetett halálos A többi vádlott három és kilenc év közötti börtönbüntetést kapott, hármuk ügyét elkülönítették. A Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa 1957. április 20-án Kanyó tettét a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló cselekménynek és gyilkosságnak minősítette, amiért halálra ítélte. Kegyelemre senki sem ajánlotta. Egy héttel később, Miskolcon végezték ki.