Logo
Keresés
Keresés
Navigáció
Vádlottak: 980 / 1734
Meggyesi János
Életrajz
1931. 04. 26. Budapest
Foglalkozása a peres iratok szerint: segédmunkás
Ujvári József és társai pere
A per
Ujvári Józsefet 1957. június 7-én helyezték előzetes letartóztatásba. A vele együtt kivégzett Kósa Ferenc 1956. november 8-tól egy aznap elkövetett köztörvényes bűncselekmény miatt ült börtönben. Az eljárás egyike volt a Köztársaság téri persorozatnak. A VIII. kerületi nemzetőröket fegyveres ellenforradalmi csoportként, a november 4. utáni harcok résztvevőiként vonták felelősségre. Ujvári ellen külön vádpontként merült fel a fegyveres harc lezárulta után a politikai ellenállásban vállalt szerepe, Kósát elsősorban a pártház ostromában való részvétele miatt ítélték el. A politikai rendőrség 1957. október 25-én zárta le a vizsgálatot. Az arról hozott határozat Ujvárit nem a rend fenntartására létrejött nemzetőrség VIII. kerületi egysége parancsnokaként, hanem egy ellenforradalmi csoport megszervezőjeként és vezetőjeként állította be, míg más, a forradalom idején hivatalos szervek utasítására végrehajtott akcióikat a csoport öntevékeny, bűnös cselekményeiként. (Az államvédelmi tiszteknek a Legfőbb Ügyészség forradalmi tanácsa által elrendelt ellenőrzését például a tisztek elhurcolásaként.) Az iratokat november 1-jén megküldték a katonai ügyészségnek, de – miután az ügyészségen már megtörtént a vádlottak kihallgatása –, az ügyet még a hónap közepén visszavették pótnyomozásra. Az ügyészi szak így csak a hónap végén kezdődhetett el. Noha a pótnyomozás elrendelését azzal indokolták, hogy a negyedrendű vádlott az államrend elleni szervezkedésen túl hűtlenség elkövetésével is alaposan gyanúsítható, ez nem került be az 1957. december 17-én elkészült vádiratba. A vádlottak közül 1956-ban többen sorállományú katonák voltak, ezért a politikai rendőrség a katonai ügyészségnek küldte meg az iratokat. Annak indítványára a katonai bíróság népbíróságra érvényes szabályok szerint eljáró különtanácsa tárgyalta az ügyet. A Budapesti Katonai Bíróság egyes részcselekményekben nem találta bizonyítottnak a vádat. Így nem állapította meg Ujvári bűnösségét abban a pontban, amely szerint október 30-án a pártház megtámadására küldte ki az embereit, mivel elfogadta a védekezését (azt vallotta, hogy a feladatuk csak annak megállapítására szólt, mi történik a Köztársaság téren). Ezt Ujvári leginkább annak köszönhette, hogy vádlott-társa, Kósa Ferenc a tárgyaláson megváltoztatta a tőle a nyomozás során kikényszerített vallomást. Kósa esetében pedig a hadbíróság nem találta bizonyítottnak, hogy ő lőtte le a pártház elfoglalása után Várkonyi Györgyöt és Gyurkovics Sándort, mindössze azt, hogy lőtt rájuk. A boncolási vizsgálat szerint ugyanis az áldozatok puskalövéstől vesztették életüket, Kósánál viszont géppisztoly volt. A változtatásokkal együtt a hadbíróság 1958. március 6-án Ujvárit a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetése, két rendbeli tiltott határátlépés és társadalmi tulajdon elleni lopás vádjával halálra ítélte. Kósára gyilkossági kísérlet és a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel címén szabták ki ugyanezt az ítéletet. Társaik egy évtől életfogytig terjedő börtönbüntetéseket kaptak. Az ítélet jelentős részben a többi vádlott vallomásán alapult. A Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának különtanácsa 1958. június 23-án helybenhagyta a halálos ítéleteket. Miután kegyelemre nem ajánlották őket, Ujvárit és Kósát 1958. június 25-én, a Kozma utcai börtön udvarán végezték ki.
1957.
08. 21.
— 1957.
10. 29.
Vizsgálati szakasz
Gyanúsított
Főkihallgató
Nyomozó szerv
Meggyesi János
Nyomozati
cselekmények
Gonda Ignác rny. százados
Belügyminisztérium
Társak
1957.
11. 11.
— 1957.
12. 17.
Ügyészségi szakasz
Gyanúsított
Ügyész
Ügyészség
Meggyesi János
Intézkedések
dr. Jánosi-Sebők József százados
dr. Kapfinger Tibor százados
Budapesti Katonai Ügyészség
Vádiratban
foglalt vád
Társak
1958.
02. 27.
— 1958.
03. 06.
Bírósági szakasz
Elsőfokú eljárás
1958. 02. 27. — 1958. 03. 06.
Perszám
Eljáró bíróság
Tárgyalás módja
Helyszíne
Tárgyalási napok
B.V.9/1958
Budapesti Katonai Bíróság
zárt
Budapest
1958.02.27. , 02.28. , 03.03. , 03.04. , 03.05. , 03.06.
Vádlottak
Bírói tanács
A tárgyaláson eljáró ügyész
VII.
Meggyesi János
dr. Jacsó János hb. százados
tanácsvezető bíró
dr. Kontra György százados
Társak
Sucin József alezredes
katonai ülnök
Pikler Tamás r. őrnagy
katonai ülnök
Ítélet
Száma: B.V.9/1958
Kihirdetés helye: Budapest
Időpontja: 1958. 03. 06.
Vádlottak
Főbüntetés
Vagyoni mellékbüntetés
Vádak
Az ítélet jogerős?
VII.
Meggyesi János
3 év börtön
részleges vagyonelkobzás
ítéletben foglalt
igen
Társak
Másodfokú eljárás
1958. 06. 23.
Perszám
Eljáró bíróság
Tárgyalás módja
Helyszíne
Tárgyalási napok
Katf.Kt.497/1958
Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiuma különtanácsa
zárt
Budapest
1958.06.23.
Vádlottak
Bírói tanács
A tárgyaláson eljáró ügyész
Társak
dr. Szimler János hb. alezredes
tanácsvezető bíró
dr. Kálmán László alezredes
Csonka Tibor ezredes
katonai ülnök
Orbán Miklós r. ezredes
katonai ülnök
Lakatos Béla ezredes
katonai ülnök
Zentai József r. őrnagy
katonai ülnök
Ítélet
Száma: Katf.Kt.497/1958
Kihirdetés helye: Budapest
Időpontja: 1958. 06. 23.
Vádlottak
Főbüntetés
Vagyoni mellékbüntetés
Vádak
Az ítélet jogerős?
Társak