Perek

Vádlottak: 339 / 1722

1923. 05. 21. Budapest

Foglalkozása a peres iratok szerint: munkás

Az ügy elsőrendű vádlottja Vass Lajos volt. A per középpontjában az ún. Kabelács-brigád (IX. kerületi fegyveresek) tevékenysége állt, amelynek itthon és életben maradt vezetőit 1957-ben jogerősen tizenhét, illetve tizenöt év börtönbüntetésre ítélték, mielőtt a csoport tagjai ellen megindult a nyomozás. A másodrendű vádlott, Ozsvát Károly esetében ezenkívül a Köztársaság téri eseményekben játszott szerepe kapott még kiemelt figyelmet. Ozsvátot az 1958 elején kezdődött nyomozás során kezdetben tanúként hallgatták ki. Ekkor súlyosan terhelő vallomást tett társaira, akik a későbbiekben viszontvádolták. (A vádlottak között a pertől függetlenül is voltak személyes ellentétek.) Ozsvátot május elején őrizetbe vették, és eljárás alá vonták. Kezdetben minden vádat tagadott, mindössze annyit ismert be, hogy az események szemlélőjeként ott volt a Köztársaság téren, a Kabelács testvéreket pedig elkísérte házkutatásokra, de ő a lakásokba be sem ment. Megtörése érdekében először a tanúvallomásokkal, majd magukkal a tanúkkal szembesítették. Ozsvát – aki 1955–1956-ban rendőr volt, tehát belülről ismerte a rendőrségi módszereket – ekkor is tagadott, a tanúkat hamis tanúzással vádolta, kihallgatóját pedig azzal, hogy szándékosan gyűjt ellene megalapozatlan bizonyítékokat. Egy alkalommal megpróbálta összetépni a szembesítéséről készült jegyzőkönyvet. Magatartásáért 1958. júliusban három nap sötétzárkával fenyítették meg, és a börtönben súlyosan bántalmazták. Ideges rosszullétei miatt rendszeresen kapott nyugtatót, Sevenalt, és idegi panaszokkal kétszer is hosszabb ideig a rabkórházban kezelték. A nyomozás nyolc vádlott ellen folyt, de közülük kettővel szemben az ügyészség nyomozást lezáró határozatot hozott, a perben nekik csak tanúvallomást kellett tenniük. A tárgyalás elején elkülönítették a harmadrendű vádlott, Riesz György ügyét áttették katonai bírósághoz (a Vass-perben tanúként hallgatták ki), így a bíróság a nyolc terheltből csak öt ellen hozott ítéletet. Halálbüntetést – a Köztársaság téri vádak következtében – egyedül Ozsvátra szabtak ki, a többiek határozott időtartamú börtönbüntetést kaptak. Ozsvát a tárgyaláson beismerő vallomást tett, a Köztársaság téri szerepével kapcsolatos vádakat azonban nem volt hajlandó elismerni.