Jogi tanulmányai elvégzése után 1933 októberében egységes bírói és ügyvédi vizsgát tett. 1938. május 18-ától a Battonyai Járásbíróságon, 1939. július 18-ától a Nagykátai Járásbíróságon, 1941. október 21-étől a Pestvidéki Járásbíróságon bíráskodott. 1942. március 16-án került a Pestvidéki Törvényszékhez, ahol előbb bíró, majd a háború befejezése után 1946. január 1-jétől törvényszéki tanácselnök lett. 1946 és 1948 között az Igazságügyminisztériumban az ügyészi felügyeleti osztályon dolgozott, majd 1948. július 3-ától 1950. március 31-ig a népfőügyészség vezetőjeként tevékenykedett. Több koncepciós per ügyészeként részt vett törvénysértő eljárásokban, a vádat képviselte a Rajk-, az SZDP- és a Kádár-ügyben is. A legfőbb államügyész helyetteseként tevékenykedett 1949. november 25-e és 1953. május 30-a között, majd törvénytelen eltávolítása után az Állami Fuvarozási és Kordélyozási Vállalatnál lett jogtanácsadó. A Legfelsőbb Bíróságra az elnök, dr. Domokos József javaslatára került, ahol 1957. május 21-től bíró, majd 1958. november 1-jétől tanácsvezető volt. 1962 nyarán a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Adminisztratív Osztálya javasolta felmentését, amit az Elnöki Tanács 1962. szeptember 14-én fogadott el, így nyugállományba kényszerült. A kormány kivételes nyugdíjat állapított meg számára. Eltávolításának oka az ‘56 előtti koncepciós perekben való részvétele volt. Nyugdíja mellett hosszú évekig a Budapest XIII. kerületi Autójavító Vállalatnál dolgozott, így egyszerre kapott nyugdíjat és fizetést is. 1986-ban kérvényezte kivételes nyugdíjának emelését, amit a Minisztertanács Kivételes Ellátások Bizottsága engedélyezett számára, összegét 5353 Ft-ban állapítva meg 1987. március 1-jétől.

Források: Kúria Személyzeti, Munkaügyi és Oktatási Osztálya iratai 1962. III. El. 92/4. dr. Borbély János Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára XIX-E-1-q. Igazságügyi Minisztérium Személyzeti Főosztály, iktatókönyv, 1295/1957. Dr. Borbély János bírói kinevezése a Legfelsőbb Bíróságra, 1957. május 1. Zinner Tibor: A kádári megtorlás rendszere. Hamvas Intézet, Budapest, 2001. Zinner Tibor: Utak és tévutak a XX. századi magyar felsőbíráskodás káderpolitikájában ‘56 után. In A Kúria és elnökei III. A kötetet szerkesztette Bódiné dr. Beliznai Kinga. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2015. 180., 202–204.