1933-ban a szegedi tudományegyetemen a jogtudományok doktorává avatták. 1933. októbertől ügyvédjelölt, 1936. januártól a Gyöngyösi Királyi Járásbíróságon kisegítő díjnok volt. 1938. június 13-án egységes bírói és ügyvédi vizsgát tett. 1938. április 11-től a Budapesti Királyi Törvényszék (későbbi elnevezéssel) joggyakornoka, június 30-tól aljegyzője, 1939. június 30-tól bírósági jegyzője lett. 1939. szeptember 25-től. berendelték a Budapesti Királyi Ítélőtáblához, ahol 1939. december 31-től bírósági titkárként dolgozott. 1940. június 27-től Gödöllőn, 1941. október 31-től a Budapesti Központi Járásbíróságon járásbíró, 1944. május 11-től budapesti törvényszéki bíró volt. Az igazságügyi tárca 1944. július 18-án a Kúriára berendelt tanácsjegyzővé nevezte ki. A második világháborút követően, 1945. május 30-án igazolták. Belépett a Szociáldemokrata Pártba, majd a Magyar Dolgozók Pártja tagja lett. 1947. október 18-tól a Budapesti Ítélőtábla bírája. 1950. december 29-től beosztott felsőbírósági bíró, 1957. augusztus 18-tól 1977. június 30-i nyugállományba vonulásáig kinevezett legfelsőbb bírósági bíró volt.

Források: Bódiné dr. Beliznai Kinga–Zinner Tibor: Akiknek nevét emléktábla őrzi. Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2016. 229.