Az elemi iskola után egy nagygazdánál helyezkedett el cselédként, majd Budapestre költözött. A csepeli tölténygyárban 1906-ban kapott munkát. 1908-ban lépett be a vasasszakszervezetbe. Az első világháború alatt a Weiss Manfréd-gyárban dolgozott, ahol szakszervezeti bizalmivá választották. 1919-ben a csepeli munkástanácsnak és a csepel–ráckevei járási forradalmi törvényszéknek volt tagja, majd zászlóalj-politikaibiztosként vett részt a Tanácsköztársaság harcaiban (kommunista párttagságát később 1919-től ismerték el). A kommün bukása után illegalitásban bujkált, majd emigrált. Eleinte a rövid életű Baranya-Bajai Szerb-Magyar Köztársaságban, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban élt. 1924-ben kapott beutazási engedélyt Franciaországba, ahol a magyar emigránsok között végzett politikai munkát. 1936. szeptembertől a spanyol polgárháborúban harcolt; a nemzetközi brigád magyar századában hadnagyi rangot ért el. 1938-ban megsebesült, majd visszatért Párizsba, ahol gyűjtéseket szervezett a köztársaságiaknak, illetve később a Franciaországban internált volt „spanyolosoknak”. 1939–1941 között rendőri felügyelet alatt folytatta mozgalmi tevékenységét. Ekkor letartóztatták, börtönben, majd internálótáborban raboskodott. 1944-ben szabadult, majd betegségéből felépülve részt vett a Párizs körüli harcokban. 1945-ben hazatért, majd a kommunista pártapparátusban dolgozott nyugdíjazásáig. 1956 őszén az I. Forradalmi Karhatalmi Ezred 1. zászlóaljának intézőbizottsági elnöke volt. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1957. március 14-én ülésén rendőr ezredessé léptette elő, ám egyidejűleg nyugállományba is helyezte. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Legfelsőbb Bírósághoz 1957. március 7-én népi ülnökké, április 8-án népbíróvá választotta; 1961. április 15-ig (más adatok szerint január 15-ig) ítélkezett.

Források: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 26. sz. határozata, 1957. március 7. (kivonat) In A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei, V. kötet, 1956. november 14.–1957. június 26. Szerkesztette és a jegyzeteket írta: Baráth Magdolna, Feitl István, Némethné Vágyi Karola, Ripp Zoltán. Budapest, Napvilág, 1998. 505. Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága 1957. április 9-i ülésének jegyzőkönyve. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára M-KS 288. fond 5/21. őrzési egység. Czakó Sarolta: Mindig készenlétben. Nagy idők tanúi. Csepel, 1974. február 7. Szabó Sándor (1886–1975). Politikatörténeti Intézet Könyvtára, Életrajzi dokumentáció.