Rendfokozatok: százados 1949. május 1. őrnagy 1950. május 1. alezredes 1950. október 1. ezredes 1951. november 7. vezérőrnagy 1957. április 27.

Beosztások: Esztergom-Tábor, harckocsiezred, század- és zászlóaljparancsnok 1949. május 1.–1949. október 26. Honvéd Akadémia, a parancsnok tanulmányi helyettese 1950. október 1.–1952. szeptember 1. Magyar Néphadsereg Vezérkara (MNVK), szervezési és mozgósítási csoportfőnök-helyettes 1954. november 25.–1955. május 9. MNVK, szervezési és mozgósítási csoportfőnök 1955. május 9.–1957. január 24. MNVK, hadműveleti csoportfőnök 1957. január 24.–1959. június 29. MNVK, a vezérkari főnök általános helyettese, megbízott vezérkari főnök 1959. június 29.–1961. július 18. MNVK, a vezérkari főnök általános helyettese 1961. július 18.–1969. október 1. Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, parancsnok 1969. október 1.–1975. február 15. MNVKF 2. Csoportfőnökség, varsói katonai és légügyi attasé 1975. december 15.–1982. december 1.

Apja lakatosmester volt. Négy polgári osztályt végzett. 1941 és 1943 között Újpesten, a Bochán Cipőgyárban alkalmazták, majd egy éven át Scheibl Viktor rákospalotai lakatosmesternél, lakatostanoncként. 1945 januárjától 1948. október 7-ig Rákospalotán, a MÁV Istvántelki Főműhelyében dolgozott lakatosként, katonai pályafutása ezt követően indult el. 1948. október 7-től a századparancsnoki tanfolyamon tanult, amelyet 1949. április 30-án fejezett be. Szolgálati idejét – századosi rendfokozattal, század- és zászlóaljparancsnokként – másnap, május 1-jén az Esztergom-tábori harckocsiezrednél kezdte meg. 1949. október és 1950. október között elvégezte a törzstiszti, majd a magasabb parancsnoki tanfolyamot is, s a parancsnok tanulmányi helyettese lett a Honvéd Akadémián; közben 1950. májusban őrnaggyá, ugyanazon év októberében alezredessé, 1951. novemberben ezredessé léptették elő. 1952. szeptemberben a Szovjetunióba, a Vorosilov Vezérkari Akadémiára vezényelték, amelynek elvégzését követően, 1954. novemberben a Magyar Néphadsereg Vezérkara (MNVK) Szervezési és Mozgósítási Csoportfőnökségének csoportfőnök-helyettesévé, 1955. májusban csoportfőnökévé nevezték ki. 1957. január 24-től a Magyar Néphadsereg Vezérkari Főnökségének hadműveleti csoportfőnöke lett, 1957. április 27-én megkapta a vezérőrnagyi rendfokozatot. 1959. június 29-től 1969. októberig a vezérkari főnök általános helyettese, 1961. július 18-ig egyúttal megbízott vezérkari főnök is volt. 1961 és 1964 között elvégezte MSZMP Központi Bizottságának Pártfőiskoláját. 1969. október 1. és 1975. február 15. között a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia parancsnokaként, 1975. december 15-től 1982. december 1-jei nyugállományba vonulásáig – az MNVK 2. (Felderítő) Csoportfőnökségének állományában – varsói katonai légügyi attaséként szolgált. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) a mai felsőfokú egyetemi és tudományos tisztképzés alapjainak lerakásáért 2006-ban tiszteletbeli doktori címet adományozott számára.

Kitüntetések: Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozata (1950) Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozata (1955, 1967) Vörös Csillag Érdemrend (1957) Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem (1957) Magyar Partizán Emlékérem (1958) Szolgálati Érdemérem (15 év után, 1964) Kiváló Szolgálatért Érdemérem (1964) Odznake Braterstwa Broni (lengyel, 1964) Grünwald Emlékérem (lengyel, 1967) Fegyverbarátságért Érdemérem (NDK, 1968) Szocialista Hazáért Érdemrend (1968) Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970) A Hadtudományért „Pro Militum Artibus” kitüntető cím (ZMNE, 2002) Honvéd Vezérkar Főnök ajándéktárgya 80. születésnapjára (Kardját vizsgáló huszár, 2002) Honvéd Vezérkar Főnök ajándéktárgya 85. születésnapjára (Bronz lovashuszár, 2007).

Források: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattár 331/1127 Csendes László–Gellért Tibor: Az MN vezető állománya. Hadtörténelmi Levéltár Magyar Néphadsereg KGY (Különgyűjtemény) C 213. Csendes László–Gellért Tibor: Kronológia a honvédség történetéből, 1945–1990. 1–4. Kézirat. M. Szabó Miklós: Adalékok a Magyar Néphadsereg 1961–1962. évi történetéhez. 1. rész. Új Honvédségi Szemle, 2007/9. 76. Ungvár Gyula: Pro Militum Artibus. A Hadtudományért. Budapest, Zrínyi, 2014.