Apja gazdasági cseléd volt. – Az elemi iskola öt osztályát végezte el Nagyirázpusztán, majd édesapja mellett dolgozott napszámosként. 1940-ben helyezkedett el cselédként a mezőhegyesi állami birtokon. 1944. október 1-jén az intézkedéseknek megfelelően a gondozott állatállománnyal visszavonultak a Dunántúlra, 13-án Előszállás térségében megszökött. 23-án Kiskunfélegyházán esett szovjet fogságba, Temesvárra, Focşaniba, majd Tambov környékére, a morsanszki 64. számú táborba került. Itt fakitermelésen dolgozott, 1947. februártól pedig Zaporozsje környékén gyárújjáépítésben vett részt. 1948. októberi hazatérése után Mezőhegyesen kapott munkát, eleinte a cukorgyárnál, majd az állami birtokon lett állattenyésztési brigádvezető, emellett elvégezte a hatodik elemi osztályt. 1949-ben a Magyar Dolgozók Pártja tagjelöltje, 1950-ben teljes jogú tagja lett. 1951. februárban az édesapjának az 1945-ös földreform során juttatott termőfölddel belépett a végegyházi Szabadság Termelőszövetkezetbe, ahol brigádvezető lett. 1951. május–júliusban tartalékos tiszti tanfolyamot végzett Kaposváron, majd alhadnagyi rangban szakaszparancsnok lett Palinban. Szeptemberben Kiskunlacházára helyezték századparancsnoki beosztásba. 1952. november 7-ével lett hadnagy. 1953. májusban került a fővárosba zászlóaljpárttitkárként, 1954. júniusban vezényelték Kecskemétre pártszervező instruktori beosztásban. Decemberben főhadnaggyá léptették elő. 1955. októberben a politikai osztály helyettes vezetőjévé lépett elő egységénél. Az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt a kecskeméti katonai repülőtér biztosításában vett részt. A november 4-i szovjet intervenció után átigazolták a Magyar Szocialista Munkáspártba, november 6–11. között Kalocsán és Kiskunlacházán állomásozó alakulatoknál működött közre a pártszervezetek újjáalakításában. Ugyancsak november 6-ától szolgált a megyei karhatalomban rajparancsnokként, 1957. májusban pedig a kecskeméti 7. önálló karhatalmi zászlóaljhoz került mint századpárttitkár. Decemberben századosi rendfokozatot kapott. Két hónapig katonai ülnök is volt. 1958. januárban tiszti továbbképző tanfolyamra vezényelték, ennek elvégzése után, októbertől az 58. repülőezred (Kecskemét) egyik osztályán szolgált a parancsnok politikai helyetteseként. 1960–1961-ben elvégezte a gimnázium első két osztályát. 1962. decemberben őrnagy, 1968. decemberben alezredes lett. 1962–1964-ben elvégezte a Marxizmus–Leninizmus Esti Egyetemet, 1969-ben annak szakosító tanfolyamát is. 1969. novembertől az 59. vadászrepülő-ezrednél szolgált mint az ezredközvetlenekért felelős politikai helyettes. 1970-ben beválasztották a kecskeméti városi pártbizottságba is. A következő években egyre inkább romlott egészségi állapota, így saját kérésére 1975. április 1-jével nyugdíjazták.

Kitüntetések: Szolgálati Érdemérem (1955) Dunai Árvízvédelmi Emlékérem (1956) Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem (1957) Szolgálati Érdemérem (10 éves: 1961; 15 éves: 1966; 20 éves: 1971) Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst (1968, 1970) és arany fokozata (1975).

Források: HM HIM Központi Irattár 24308.