Apja napszámos, később juttatott földön gazdálkodó volt. – Az elemi iskola öt osztályát végezte el szülőhelyén, a nyári vakációk idején kanászként kereste a kenyerét. 1942. októberben lett szabóinas egy tótkomlósi mesternél, később (1946 tavaszán) rövid ideig Mezőhegyesen dolgozott. 1946. júliustól szabósegéd volt Tótkomlóson, 1947-ben belépett a szabók szakszervezetébe. 1949-ig dolgozott szakmájában, majd a szüleinek juttatott földdel belépett a Viharsarok Termelőszövetkezetbe. Ugyanabban az évben lett az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetségének tagja. 1950-ben lépett be a Magyar Dolgozók Pártjába és a Dolgozó Ifjúság Szövetségébe, továbbá a Magyar Szabadságharcos Szövetségbe. Szeptemberben önként jelentkezett a politikai tiszteket képző Petőfi Akadémiára. A tanfolyamot 1951. szeptemberre végezte el, ekkortól a Magyar Néphadsereg hivatásos állományában szolgált alhadnagyként. Század és zászlóalj politikai tisztként szolgált a következő években; 1952. november 7-én léptették elő hadnaggyá. 1953–1954-ben magasabbegység-pártiskolát végzett Esztergomban, majd 1954. október végétől kétéves politikai tiszti továbbképző tanfolyamon vett részt a Sztálin (1956. márciustól ismét Petőfi) Akadémián. 1956. márciusban léptették elő főhadnaggyá. 1956. október 20-ától a tótkomlósi községi, majd a járási pártbizottságon tartózkodott, míg a forradalom mellé álló helyiek el nem üldözték szülőfalujából. Ekkor (október 28.) menyasszonyához, későbbi feleségéhez menekült Medgyesegyházára, ott bujkált a szovjet intervencióig. November 4-én jelentkezett a tótkomlósi pártházban, átigazolták a Magyar Szocialista Munkáspártba, majd 13-án Budapestre ment. Ekkortól kezdve 1957. májusig a Budai Karhatalmi Tiszti Ezredben szolgált, emellett statáriális bírósági ülnök is volt. Későbbi önéletrajzában ezt írta: „nappal tárgyaltunk, s este meg a karhatalommal dolgoztunk tovább.” 1957. májusban a békéscsabai karhatalmi zászlóalj orosházi szakaszához helyezték, majd fél év múlva saját kérésére tartalékállományba került, megtették ugyanis a tótkomlósi községi tanács VB-titkárává. 1959-ben a kétéves Tanács Akadémiára került, amelynek elvégzése után Üllőn kapott funkciót. Főállása mellett a Magyar Honvédelmi Sportszövetség helyi szervezetét is vezette. 1964–1965-ben MHS-tartalékostiszti kiképzésen vett részt, emellett 1965-ben elvégezte a Marxizmus–Leninizmus Esti Egyetem szakosítóját is. 1964. augusztustól megbízottként a csévharaszti tanács végrehajtó bizottsága élén állt, majd 1965. március 1-jével előadóként a vecsési tanácshoz került. 1965–1971 között nevelőként dolgozott egy budapesti iparitanuló-otthonban, majd ismét szülőhelyén lett a tanács VB-titkára. 1980-tól ugyanezt a beosztást látta el Kerepestarcsán; 1982–1983-ban a Pest Megyei Tanács gödöllői járási hivatalában dolgozott főelőadóként.

Kitüntetések: Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem (1957)

Források: HM HIM Központi Irattár 96918.