A hegesztő szakmát tanulta ki. 1919-ben vöröskatona volt, a Salgótarján és Fülek körüli harcokban vett részt. A Tanácsköztársaság bukása után Németországba emigrált, ahonnan 1921-ben tért haza. 1936-ban lett a vasasszakszervezet és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagja (1942-ig), emellett a Vörös Segély mozgalomban is tevékenykedett. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba (1948-től a Magyar Dolgozók Pártja, 1956-tól a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja volt). Az 1945-öt követő években közellátási ellenőrként dolgozott, eközben tagja volt a pesthidegkúti képviselő-testületnek. Később visszakerült eredeti szakmájába, a Ganz Vagongyárban lett villanyhegesztő. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1957. június 24-én választotta meg népbírónak a Pest Megyei Bíróságra. Népbírói állása megszűnt 1958. július 22-ével. Ezt követően ismét szakmájában dolgozott korábbi munkahelyén.

Kitüntetések: Tanácsköztársasági Emlékérem (1959) Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970)

Források: Budapesti közéleti névmutató II. kötet. Budapest főváros törvényhatósági bizottsága, a fővároshoz csatolt városok és községek képviselőtestületei, a főváros képviselő bizottsága tagjai. Szerkesztette Halasi László. Budapest Főváros Levéltára, Budapest, 1988. 102. NET határozat népbírák kinevezéséről, 1957. június 24. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára XVIII-2-a-70/1957. Az MSZMP KB mellett működő Régi Párttagok Bizottsága 1960. augusztus 27-i ülésének jegyzőkönyve. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára M-KS 288. fond 14/15. őrzési egység.